A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

GODA Gertrúd: Lehet-e kialakult Görgey-ikonográfiánk? Gondolatok Sidló Ferenc: Görgey Artúr (Görgei Arthur) miskolci szobra kapcsán

Görgey a másik, az ismeretlen műteremből való felvételen is lemond a militáris attribútumokról, de némiképp „katonásabban" - atillája nyílásában nyugtatja kezét (lásd Napóleonábrázolások). Ebből a lefegyverzettségből igen jellemző magatartás olvasható ki. A gyermekkorától hadiiskolában nevelkedett Görgey később a katonáskodást nem választotta hivatásának. Természettudománnyal, kémiával foglalkozott, s csak a történelmi pillanat késztetésére adja sokrétű tudását és szervezőképességét a szabadságharc javára. Sokkal inkább egy mundért viselő polgár, mint az oktalan virtusokért fegyvert rántó katona benyomását kelti.

4 Az arckép ikonográfiánál mindenképpen kiinduló helyzetnek kell tekintenünk eme objektív portrékat még akkor is, ha egyiken sem engedte meg a technika, hogy Görgey viselje az általa állandóan hordott fiatalkori szemüvegét, ami különben elmaradhatatlan kelléke volt arcának. Azért is volt ez olyan jellegzetes dolog, mert igen kevesen hordtak még állandó használatra szemüveget. E segédeszköz mint látni fogjuk - nagyban segítette személye beazonosítását.

5 A felvételek készültekor tehát levette azt, s amint a gyakorlatból tudjuk, ezáltal az arckifejezése idegenné lett, tekintete az eredetiségét elvesztette. Ezt veszik át helytelenül a felvételeket később felhasználó grafikák, vízfestmények alkotói, valamint az 1899-ben megjelent Történelmi arcképcsarnok névtelen illusztrátora.

6 Kezdetekben a sikeres hadvezérről, a tábornokról, a miniszterről, a fővezérről tisztelgő és propagandisztikus ábrázolások készültek s ezen felül tablókat állítottak össze ilyen felirattal: „Magyarország utolsó támaszai", „A magyar szabadságharc vezérei", ... ahol meglehetősen sematikus módon, de felismerhetően (szemüveggel) ábrázolták. Úgy látszik e szemüveg arcának olyan fontos velejárója lett (lásd gúnyrajzok és allegorikus ábrázolások), mint Kossuthnak a körszakáll, vagy Bemnek a tollas tábornoki kalap. A témával foglalkozva ki kell emelnünk Barabás Miklósnak 1849-ből való Görgey-arcképét. Minden bizonnyal a rajz természet után készült, amire az ajánlás is következtetni enged, s az a tény, mely szerint a tábornok neve az általa használatos módon „i" Barabás Miklós: Görgey Arthur (1849) 7181. 4

I. m. 121. 5 Ismeretlen művész: Magyarország utolsó támaszai című litográfia MNM MTK cs 8397, 7703, 55704, 6 Paczka Cornélia 1914-ben készült Görgey-arcképe. i. m. 312