A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

SZEKRÉNYESSY Attila: Egy borsodi udvarház története (Szekrényessy Árpád élete)

kastélynál átélt élményekre az egykori szereplők hetven-nyolcvan esztendő elmúltával is egyként emlékeztek: „... nagyon szép és jó mulatság volt".

84 Szekrényessy Árpád és Lossonczy Albina házasságában két eltérő személyiség, két külön világ találkozott össze. Árpád a harsány "életigenlő bohémság, míg Albina a zsörtölődő, kényeskedő szárazság példaképe. A szemtanú Császár Ernő Albinát ekként jellemezte: „Gyönge volt testben és lélekben egyaránt. Elete utolsó tíz esztendejét ágyban fekve töltötté; bár nem volt semmi baja, ott cigerettázott, pasziánszozott, olvasgatott reggeltől estig, ott fogadta látogatóit. "

85 Közülük is gyakorta fogadta Árpád másod-unokatestvérét, Császárné, Pikéthy Etelkát (Pikéthy Gusztáv honvédtábornok rokonát), akit „... bizalmasává tett, neki öntötte ki panaszait Árpád bácsira, akivel egyébként nem élt rosszul",,

86 Közös gyermekük, Szekrényessy Albina (1881-1885) halálát követően, fokozottabban éltek együtt a Bódva-völgyi nemességgel. Élénk társadalmi életükre enged következtetni az udvarházban rendszeresen megforduló számos rokon, barát és ismerős. A Szekrényessy-kastély állandó vendége volt Sajószentpéterről az agg Lossonczy II. Károly (1802-1888), egykori főszolgabíró (Árpád apósa), valamint Lossonczy Jenő (1831-?) feleségével, bárczai Bárczay Irénnel és lányukkal Jennyvel (1866-1904), kinek veje csikszentsimoni Lakatos Géza, a későbbi miniszterelnök volt. Lakatos Géza, Szekrényessy Árpádhoz hasonlóan kitűnő zongorajátékos hírében állt, s annak halála után gyakorta játszott az elárvult zongorán: „Délután itt volt... Lakatos Géza ... átmentünk Berta néniékhez. Ott Géza és Ambrózy Margit néni fölváltva zongoráztak. Mind a kettő nagyon jól játszik... "

%1 Elmaradhatatlan rokoni látogató volt a fent említett Lossonczy Károly és elragadó felesége vajai Vay Leonie. Károly veszte az lett, hogy vajai Vay Gyula és gróf Vay Ida leányát vette feleségül, ki szépsége mellett előkelősködő hajlamát is örökölte anyjától. Lossonczyné hihetetlenül szórta a pénzt, melyet a sajószentpéteri birtok, még jó termésű évben sem bírt. A férj, hogy felesége luxusigényeit fedezze, folyamatosan kölcsönt vett fel Jenő bátyjától. A hitelek végül a birtok „betáblázásához" vezettek, minek következtében az Jenőre szállt át. Károly, hogy bánatát enyhítse, inni kezdett. Mint a bábolnai magyar királyi gazdaság igazgatója nem egy esetben kínos helyzetbe került. Egy ízben figyelmeztetés ellenére a vizitációba érkező miniszteri bizottság előtt dülöngélt részegen. Tamás (1871-1904) nevű fia, szintén sokat játszott nagybátyjával, Szekrényessy Árpáddal. Őt a család katonának szánta, már tízesztendősen katonai iskolába járt. Később a csehországi Merisosztrau katonai akadémiáját végezte, s hadnagyként került Bécsbe, az első huszárezredbe. Fellobbanó vérének nem tudott parancsolni, s fiatalon szifiliszes lett, melyből nehezen ugyan, de kigyógyult. Harasztosi Horváth Aurél, királyi testőr révén ismerte meg annak lánytestvérét, Constance-t (1878-1974), kinek atyjától, a dévai főügyésztől megkérte a lány kezét, s 1899-ben nőül is vette. Mivel a katonai pálya nem nyújtott elegendő megélhetést, iszonyú erőfeszítések árán, újra megtanult magyarul. Beiratkozott a Tavaszmező utcai gimnáziumba, s vele párhuzamosan, ún. „piros indexszel" a budapesti jogi egyetemen kezdte meg tanulmányait. Emellett, hogy családját eltartsa, az Andrássy úti MÁV igazgatóságon, mint titkár dolgozott. Ez idő alatt születik két fia, Antal (1900-1921) és Tamás (1904-). Doktorandusként nem bírva a roppant megterhelést, megbomlott elmével vitték el kéthónapos fia mellől. Zokogó feleségének csak annyit tudott mondani: „ itt hagylak két gyerekkel"™ 1904. október 20-án halt meg. 229