A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

KALICZ Nándor–S.KOÓS Judit: Újkőkori arcos edények a Kárpát-medence északkeleti részéből

A megfigyelt szabályszerűség szerint a hosszabb, komplikált jel az arc jobb oldalára kerül, amely megszokott módon a fültől az orr bal oldaláig nyúlik. A bal oldali rövidebb jel mindig csak egy kisebb részt foglal el az arcnak ezen az oldalán. A két, önállóan kialakított jel együtt egységes értelmezést nyer. Eddig még nem ismerünk egyetlen olyan példát sem, ahol ne ez a törvényszerűség érvényesült volna. Ezért is kérdőjelezzük meg J. Lichardus rekonstrukciós kísérletét. Különböző töredékekből próbált meg összeállítani egy arcot úgy, hogy a szimbolikus jel két oldala szimmetrikusan megfelelt egymásnak (12. kép 1). A kísérlet eredménye egy olyan, széles ívekkel keretezett valószerűtlen arc lett, ahol a nem összefüggő szimbolikus jelek és kiegészítések illeszkednek egymáshoz (LICHARDUS 1974, 17. kép). A legidősebb szimbolikus jelű arcos edénytöredék a legkorábbi AVK egyik (vagyis a Szatmár csoport) településéről származik (14. kép 5) (RACZKY 1988, 21. kép 1). Az emberábrázolásoknak ez a típusa nagy valószínűséggel túlélte az AVK teljes élettartamát, hiszen - amint azt már említettük - nagy gyakorisággal megjelenik a későbbi csoportokban is, mint a Tiszadob, Bükk és Esztár. A másik tény, amelyet az arcos edényekkel kapcsolatban meg kell említenünk az, hogy a szimbolikus jelek - jóllehet nem gyakran, de - megjelennek a kis agyagszobrokon is. Ez a különleges arcábrázolás is fellépett már az AVK legkorábbi fázisában, a Szatmár csoportban (14. kép 5). A legkorábbi példány Füzesabonyban került elő (DOMBORÓCZKI 1997, 2. kép jobbra fent. Kat. szám: 57). Feltűnő módon a szimbolikus jelet itt fordítva alkalmazták, vagyis a hosszabb, komplikáltabb jel került az arc bal oldalára, a rövidebb pedig a jobbra. A másik két, eddig ismert szobrocskán a később szokásos helyét foglalja el a szimbólum. Ez utóbbiak a Tiszadob csoportba (SISKA 1989, 41. kép 2) és az AVK-ba tartoznak (ECSEDY 1976, la kép). Ez utóbbi felületesen kidolgozott, mindezek ellenére jól felismerhető rajta a szimbolikus jel. A három szobor lelőhelyei egy földrajzi háromszög csúcsán helyezkednek el, amely tulajdonképpen az AVK és csoportjai elterjedési területének peremvidékét alkotja. Ezek az idolok is megerősítik álláspontunkat a szimbolikus jelek egységes, kanonizált jelentéséről. Kronológiai helyzetükről megállapítható, hogy az ismertetett típusú idolok az AVK teljes időtartamát átélték, sőt túlélték. Erre egy kis, a Tisza kultúrába tartozó idol a bizonyíték (15. kép 3), amelyen a fej felső része erősen stilizált, és a mi szimbólumunkhoz közelálló az ábrázolása (BANNER-KOREK 1949, 15. t. 2). A szimbolikus jel leegyszerűsített ábrázolása már az AVK klasszikus idejében is megjelent (15. kép 2). Fontos kérdés, amelyre még nem tudjuk a választ, hogy milyen célból készítették a különleges szimbolikus jelű arcos edényeket? Bizonyossággal megállapítható, hogy az emberalakok megformálása és ábrázolása az élet visszatükröződésének fogható fel. Ennek megfelelően feltételezhetjük, hogy a közösség néhány tagja ilyen szimbolikus jelet viselt többféle megformálásban az arcán, vagy az arca előtt. Nem csak az ábrázolás oka, de a készítés technikája is ismeretlen számunkra. Előállításukkal kapcsolatban két elképzelésünk van. Az egyik szerint festéssel hozták létre, amelyet csak esetenként alkalmaztak, és amely nyom nélkül eltűnt. A másik esetben tetoválásra gondolhatunk, melynek bizonyítéka szintén nem maradt meg. Még egy harmadik lehetőséget is megemlíthetünk, amely szerint az ábrázolás maszkra volt karcolva vagy festve, amelyet szintén csak időnként viseltek. A szimbolikus jelű ábrázolás vélhetően különleges helyzetet kölcsönzött viselőjének, amely az arcos edényekre és az agyagszobrokra is rávetült. Amint fentebb említettük, a szimbolikus jelű ábrázolások leginkább nagyméretű tárolóedényeken jelentek meg. A tárolóedények funkciójával kapcsolatban viták vannak. A korábbi vélemények szerint az ilyen edényeket gabona tárolására használták. Az újabb megítélések 21