A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 39. (2000)

KALICZ Nándor–S.KOÓS Judit: Újkőkori arcos edények a Kárpát-medence északkeleti részéből

inkább a víz, illetve valamilyen folyadék tárolása mellett foglalnak állást (PAVLŰ 1997/1998). I. Pavlű még azt is kiemeli, hogy a szimbolikus jelű arcábrázolások a nagy közösség eredetére utalnak (ugyanott). Csábítónak tűnik az a feltevés, amely szerint az ismertetett jelek varázserővel rendelkeztek, amely varázserő kiterjedt az edény tartalmára is. Kétségeinknek kell hangot adni a víz tárolására vonatkozó elképzelésnél. Ugyanis az AVK területén található lelőhelyek többsége valamilyen élővíz közvetlen közelében helyezkedett el, ami miatt szükségtelen volt ilyen nagyméretű víztárolókat használni. Megalapozottak a kétségeink, amikor egy-egy lakóházban vagy objektumban számos nagyméretű tárolóedény kerül felszínre. Az sem látszik kellően indokoltnak, hogy nagyméretű kerámiát gabona tárolására használjanak akkor, amikor fából és egyéb növényi anyagból készült hombárok és nagyméretű kosarak is rendelkezésre álltak. Ez ellen a kifogás ellen szól az a tény, hogy az agyagtárolók alkalmasabbak voltak a rágcsálók elleni védekezésre. A védelmet csak fokozta a különleges arcábrázolásoknak tulajdonított varázserő. Ezt a problémát csak további kutatások oldhatják meg, amelyek eredményeként az elképzeléseket már tényekkel lehet alátámasztani. Határozottan állíthatjuk, hogy a különleges szimbolikus jelek egy nagy közösség (AVK és csoportjai) széles körében azonos jelentéstartalommal bírtak. Tanulmányunk a szimbolikus jelekkel ellátott arcábrázolások értelmezéséhez szolgáltathat újabb adalékokat.

4 A bemutatott arcos edények listája 1. Mezőzombor-Temető. Miskolc, Herman Ottó Múzeum, leltározatlan. Teljes ábrázolás. Leírása fent. 1-2. kép. Közöletlen. 2. Füzesabony-Kettőshalom. Eger, Dobó István Múzeum. Lelt. szám 62. 14. 1. Sz. 32 cm. 9. kép 1. Kétoldalas ábrázolás. AVK. Kalicz 1970, 21. kép; Kalicz-Makkay 1972, 11.1. 2, 9. kép, 1.; uők 1977. 87. t. 3. Tiszavasvári-Paptelekhát. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum. Lelt. szám 64. 641. 1. Sz. 13 cm. 9. kép 2. Jobboldali ábrázolás. AVK. Kalicz 1970, 22. kép; Kalicz-Makkay 1972, 11. kép 1, 9. kép 1.; uők 1977. 83. t. 2. 4. Tarnaméra-Cselőháza. Eger, Dobó István Múzeum. Leltározatlan. H. 23 cm. 9. kép 3. Jobboldali ábrázolás. AVK. Kalicz-Makkay 1972, 9. kép 6.; uők. 1977. 86. t. 1-2. 5. Sajószentpéter. Miskolc, Herman Ottó Múzeum. Lelt. szám 65. 60. 1. H. 9 cm. 9. kép 4. Jobboldali ábrázolás. Valószínűleg AVK. Kemenczei 1971, 3. kép; Kalicz-Makkay 1972, 9. kép 5. 6. Aggtelek-Baradla-barlang. Magyar Nemzeti Múzeum. Lelt. szám. 18/1937. Sz. 7, 2 cm. 9. kép 5. Jobboldalai ábrázolás. AVK vagy Bükk kultúra. Közöletlen. 7. Bodrogkeresztúr. Magyar Nemzeti Múzeum. H. 6 cm. 10. kép 1. Baloldali ábrázolás. AVK. Tompa 1929,31.12. 8. Bodrogkeresztúr. Magyar Nemzeti Múzeum. Lelt. szám 2/1938. H. 5, 4 cm. 10. kép 2. Jobboldali ábrázolás. Bükk kultúra. Tompa 1929, 13. t. 19; Kalicz-Makkay 1972. 9. kép 2. 9. Aggtelek-Baradla-barlang. Magyar Nemzeti Múzeum. Lelt. szám 54. 20. 1. Sz.ll cm. 10. kép 3. Jobboldali ábrázolás. AVK. Tompa 1929, 31. t. 20. 4 A rajzokat (2-8, 16. kép) Homola Krisztina (Herman Ottó Múzeum) és Dékány Ágoston (11-13. kép) készítette. A fényképfelvételeket (1-2. kép) Kulcsár Gézának (Herman Ottó Múzeum) köszönjük. 22