A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UDVARI István–VIGA Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Herman Ottóhoz

ajándékozta, egyet Széli Farkas debreceni táblabírónak küldött, egyet pedig magának tartott meg.

44 Herman Ottó reakciója is jól ismert ma már: „csak egy pillantásomba került, hogy a kezemben lévő rendkívül jellemző darabokban egy Magyarország őskorára nézve mondhatni korszakot alkotó történelem előtti régiség típust ismerjek föl" - írja.

45 Herman az eszközt a Somme-völgy híres kőszakócáival rokonította, s a paleolitikum jellemzőjének vélte. 1893-ban - magyar és német nyelven - több helyen is közölte azokat,

46 bizonyítva, hogy Magyarország területén a negyedkorban is élt ember. Herman közlését másfél évtizedes vita követte, ami nem csupán az őskőkor magyarországi kutatásának adott lendületet, de Miskolc és a Bükk hegység jelentőségét is igazolta ebben a vonatkozásban.

47 Már Banner János felhívta a figyelmet arra, hogy a bársonyházi leletek kapcsán zajló szenvedélyes vita publikációs vonulata mellett, igen sok információt rejt Herman Ottó levelezése is.

48 Az elsősorban Hugó Obermaierrel folytatott vita közben széles körű levelezést folytatott a hazai tudományosság jeleseivel: a megmaradt levelek szerint Böck Jánossal, Gálffy Ignáccal, Kaczvinszky Bélával, Kadic Ottokárral, Leszih Andorral, Lóczy Lajossal, Nagy Ignáccal, Orosz Endrével, Papp Károllyal, Posta Bélával, Semsey Andorral, Schafarzik Ferenccel, Szontágh Pállal, Török Auréllal, valamint Sztripszky Hiadorral is.

49 A levelezés - a miskolci leletek kapcsán - három fő témakörben zajlik: 1. A lelőhely és a miskolci Avas, később a bükki barlangok földtani vizsgálatának szorgalmazása a leletek korának meghatározásához, őskori voltának igazolásához; 2. A miskolci Avason és környékén korábban előkerült példányok nyomozása; 3. A régészeti párhuzamok keresése. Sztripszky levelei, illetve a kolozsvári, erdélyi szál az utóbbi kettőhöz kapcsolódik.

50 Herman Posta Bélához írott levelét Banner közli.

51 Ebben Herman - egyebek mellett - arról ír, hogy az avasi református templom harangozójától egy „erdélyi" úr elvitt egy kis „nyílkövet". Ő ugyan Orosz Endrére gyanakszik, de Postát is megkérdezi a tárgy felől. Fontosabb azonban kettőjük kapcsolatában, s ezen a szálon kapcsolódik a történetbe Sztripszky Hiador is, hogy Posta - még a Zichy-expedíció tagjaként - magával hozta a moszkvai múzeum Poljakov-gyüjteményéből az ún. oloneci szakóca fotóját, s jegyzeteiben azt a miskolci lelet párhuzamának írta le.

52 Sztripszky Posta tanítványaként, az Erdélyi Múzeumi Egyesületnél beosztottjaként, s vélhetően éppen nyelvtudása miatt kapcsolódik be a moszkvai leletek adatainak és fényképeinek megkerítésébe.

53 Ezekben a levelekben is több azonban a személyes vonatkozás: Sztripszky tanfelügyelői kinevezésének kérdése. A Máramarosban (Máramarossziget) 1909-ben - vélhetően Herman és Posta segítségével - elnyert állást azonban csak rövid ideig tölti be, s 1910ben már múzeumőr a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán. 44 Összegzőén: Kemenczei Tibor 1975. 15-17.; Vö. még: Banner János 1957. 9.; A témakör részletes régészeti irodalmát adja: Banner János-Jakabffy Imre 1954. 151-156., 159-164.; Herman Ottó és Bársony János kapcsolatához: Huszty Sándor 1974. 63-68. 45 Idézi: Banner János 1963. 9. 46 Időközben a másik két tárgy is Herman Ottóhoz került. 47 Kemenczei i. m. 15-17. 4S Banner i.m. (1963)9. 49 Banner János 1965. 9.; A levelekből többet közreadott: Allodiatoris Irma 1966. 21-48. 50 Banner utal a Herman-Sztripszky levelezés azon részére, ami Herman Ottó hagyatékában maradt meg. Vö. Banner i. m. (1965) 16. 10. jegyzet. 51 Banner János 1955.; ugyanaz franciául: Banner János 1955a. 52 Banner i. m. (1955) 223. 5. jegyzet. 53 Posta és Sztripszky kapcsolatához: Posta Béla 1903. 154-157. 1306