A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UDVARI István–VIGA Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Herman Ottóhoz

MELLÉKLET Ms 279/221 Herman Ottó! Nagyságos Uram! Ezzel a levelemmel egyidejűleg szerencsém van „Az erdélyi halászat ismertetéséhez" ez. munkámnak egy példányát Nagyságodnak megküldeni.

54 Régóta táplálódó reménységem, hogy a mester nyomdokiba lépve, megírom Az erdélyi Halászat Könyvét, ha nem is olyan szépen és tartalmasán, mint a Magyar H. Könyve íródott, de legalább is ugyanolyan czéllal és elrendezéssel. A kolozsvári néprajzi múzeum szervezése alkalmával tettem is néhány - hónapokig tartó - tanulmányutat Erdélyben, de hát persze kizárólag az őshalászat érdekében s így habár egyet-mást ebben a tekintetben is sikerült megfigyelnem, még elég messze vagyok attól, hogy azt mondhatnám: egész Erdély népies halászatát ismerem! Mindössze a Mezőség az a terület, melyet újabb alkalomból úgyahogy földolgoztam, mert ezt 1903 tavaszán egyenest őshalászatának tanulmányozása szempontjából jártam be. Mindamellett így is elég szép anyagom van már, melynek egy részét a Népr. Értesítőben közzé is tettem, másik része még csak az asztalfiában vagyon. Ezt a jövőben ha javulni fognak az Erdélyi Múzeum elég siralmas körülményei - folytonosan pótolni és kiegészíteni szeretném, s akkor azután megíródhatnék az Erdélyi Halászat könyve is. Mindeme jószándékom azonban attól függ, hogyan fogadják a szakkörök ennek a próbálkozásnak első szakaszát, amit Nagyságodnak épen most küldök. Ez a füzet a tervbe vett könyvnek mintegy első része, amelyben a pusztán földrajzi és történetföldrajzi hátteret rajzoltam meg, míg magának a halászatnak szerszámait és ezek járását, eredetét stb a többi - ezután megjelenő - füzetek fogják magukban foglalni. Véka alá nem rejthetem ezt a mécsest, bár milyen parányi is; könyvkereskedőkre nem bízhatom vállalkozásomat könnyen érthető okokból: mit csináljak tehát, hogy az ilyesmit szívesen nemcsak elolvasó, de meg is vásárló szakembereknek - múzeumok, könyvtárak és magánosok - tudomást vegyenek könyvemről? Tiszteletpéldányként nem küldhetem szét az egész kiadást, abból az egyszerű okból, mivelhogy ez a munka egészen a magam költségén jelent meg, holott a fizetésem még most is csak annyi, mint amennyije Nagyságodnak mint elődömnek lehetett a 60-as években, amikor az Erdélyi Múzeumnak tisztviselője volt, t. i. 750 frt! És ha széjjel is küldözném, mi biztosíthat engem abban a részben, hogy jövendő vállalkozásomhoz szükséges pénzbeli erőt úgyahogy meghoznák ennek a füzetnek visszajutó 2 koronái? Hogy az Erdélyi Halászat könyvét megírhassam, erre nézve csak egy módot látok: a Nagyságod segítségét, amit is ezenel bátorkodom kikérni. Arra kérem t.i. Nagyságodat, szánjon egy-két órát könyvem elolvasására és ha érdemesnek találná a pártolásra, szíveskednék a nyilvánosság előtt - talán valamely napilapban - egy-két szót mondani róla. Ha Herman Ottó ajánl valamit, azt bizonyosan tudomásul veszi minden szakember és könyvtár az országban s így lehetővé is válnék, hogy a figyelemre gerjedt olvasóknak könyvemet anélkül küldhetném el, hogy azt visszautasítanák - amit Nagyságod ajánlása 54 Sztripszky Hiador 1908. 1307