A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

UDVARI István–VIGA Gyula: Sztripszky Hiador és négy levele Herman Ottóhoz

SZTRIPSZKY HIADOR ÉS NÉGY LEVELE Herman OTTÓHOZ UDVARI ISTVÁN-VIGA GYULA Herman Ottó, a polihisztornak is méltán nevezett sokoldalú tudós igen sok szállal kapcsolódott Miskolchoz. A miskolci Herman Ottó Múzeum, amelyik 1953 óta viseli a jeles tudós nevét, a Herman Ottó-kultusz egyik letéteményese. Kiadványaiban - a Herman-filológia eredményei mellett - rendre helyet ad a levelezést közreadó publikációknak is, amikben a különféle tudományszakok történetéhez és szakmai eredményeihez igen sok hasznos adalék található.

1 A Herman-levelezés azonban nem csupán Herman Ottó tudományos, politikai és közéleti tevékenységét árnyalja, de alkalmas arra is, hogy a vele kapcsolatban álló személyiségekre ráirányítsa a figyelmet. Jelen közleményünk, amiben Sztripszky Hiador négy, Herman Ottóhoz írott levelét adjuk közre, egyaránt szolgál újabb információkkal Herman Ottónak a miskolci őskőkori leletekkel kapcsolatos tudományos munkásságához, s egy valamelyest elfeledett, a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet érdemlő tudós, Sztripszky Hiador (1875-1946) életpályájához. Megítélésünk szerint mindez kapcsolódik a 100. születésnapját ünneplő miskolci múzeum század eleji működéséhez is. * * * 1. Sztripszky Hiador magyar és ruszin bibliográfus, néprajzkutató, műfordító, nyelvész és irodalomtörténész 1875. március 7-én született a Bereg vármegyei Selesztó községben.

2 Görög katolikus lelkész apját hamarosan - a vármegyén belül - Ruszkóc községbe helyezik át.

3 Sztripszky itt végezte el az elemi iskolát, középiskolai tanulmányokat pedig az Ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban folytatott. A gimnázium 1893-ban történt befejezése után beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, onnan pedig a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemre iratkozott át, ahol régészeti, néprajzi és nyelvészeti előadásokat hallgatatott.

4 Kolozsvárott diplomát, majd középiskolai tanári képesítést szerzett, 1909-ben pedig - néprajzi tárgykörből - bölcsészdoktori fokozatot kapott.

5 1 A teljesség igénye nélkül: Komáromy József 1965. 17-103.; Stollmann András 1969. 23-26.; Fari Irén-Kőhegyi Mihály 1991. 281-304. 2 Számos lexikonunk Munkácsot adja meg Sztripszky születési helyeként. Vö. pl. Magyar életrajzi lexikon II. 804. Budapest, 1969.; Magyar néprajzi lexikon V. 118. Budapest, 1982.; Ez az adat szerepel Borsa Gedeon 40 esztendeje megjelent cikkében is: Borsa Gedeon 1959. 263-266.; Melich Jánosnak írott, az MTA Könyvtárának Kézirattárában őrzött leveléből egyértelműen kiderül, hogy Szelestón született. „Veszem itt csupán szülőfalumnak, a beregi Selesztónak környékén lévő falukat, ahol mindenütt személyesen jártam, etnografizáltam és filologizáltam". 1942. szeptember 24. MS 5344/413. 3 Nevelő faluja nevéből képzett Ruszkóczi álnéven Sztripszky 1900-ban az ungvári Kelet című hetilap hasábjain folytatásokban dolgozatot publikált Valamit a mi néprajzunkról címmel. 4 Nem tudjuk ma még, hogy mi vitte Sztripszkyt a fővárosból Kolozsvárra. 5 Disszertációjának témája Erdély halászata, valószínűleg az önálló füzetben is megjelent összegzése lehetett; Vö. az 1. számú levél szövegével. Lásd: Sztripszky Hiador 1908. 1299