A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BODÓ Sándor: A Herman Ottó Múzeum mint tudományos műhely

A Herman OTTÓ MÚZEUM MINT TUDOMÁNYOS MŰHELY BODÓ SÁNDOR A magyar kultúra alapintézményeinek múltjában közismert, hogy a múzeumok születésénél a miskolci egyesületi organizáció nem tartozik az elsők között létrejöttek közé. A Magyar Nemzeti Múzeum 1802-es megalapítását viszonylag hosszú érlelő korszak követte, amelyre jellemző volt a régészeti (és a műemlékek iránti) érdeklődés fokozatos felerősödése. Az 1860-as, 70-es években több, a régészeti emlékek fontosságát is hangsúlyozó kongresszus, majd a vármegyékben létesült régészeti és történeti társulatok működése eredményezte a múzeumalapító hullámot. A felkeltett igyekezet egy-egy város és vonzáskörzete történeti-művészeti emlékanyagának megismerésére és megmentésére irányult. így jött létre - csak a példa kedvéért - 1865-ben Gyula, 1867-ben Nyíregyháza és Sopron, 1873-ban Székesfehérvár, 1874-ben Jászberény, 1876-ban Kassa múzeuma, vagy 1887-ben Budapest székesfőváros múzeuma. A következő múzeumalapítási korszakot az 1896-os millenniumi emlékünnepségek sodrása idézte elő. Ekkor született meg többek között Szekszárd, Szentes, Kecskemét, Pécs, Keszthely múzeuma. 1899-ben Miskolccal egy időben Békéscsaba és Szombathely hozott létre muzeális intézményt, majd Debrecen 1902-ben, Veszprém 1903-ban stb.

1 A Borsod-Miskolci Múzeumot a több, mint hatszáz (!) tagot számláló Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület hozta létre, s néhány rövid ideig dolgozó előd után közel ötven évig Leszih Andor múzeumőr vezetésével működött.

2 Leszih a múzeum egyesület 1906-os évkönyvében így írt a kezdetekről: „A XIXik század azon hatalmas kultúrmozgalma, amely Rómer Flóris fellépésével vette kezdetét s amelynek eredménye az, hogy az ország minden jelentősebb központjában van már múzeum, későn ért el hozzánk. ...A megalakult Borsod-Miskolci Múzeumnak tehát az eddigi mulasztások helyrepótlása a legfontosabb teendői közé tartozik. Megalakulásával véget vetett annak a szerencsétlen állapotnak, hogy dolgainkat idegenbe vigyék, tárainak gazdagsága már most is (1906-ban) bő anyagot szolgáltat a kutatónak, s meglehetősen hű képét adja a megye és Miskolc város múltjának, természetrajzi, néprajzi jelenjének (!) és művészetének."

3 A közművelődési és múzeum egyesület kezdettől fogva évkönyvet adott ki, amelyben nyomon követhető az intézményi fejlődé1 Béni Gyöngyi-Balassa Iván 1969. 12-13., Korek József 1988. 101. 2 Vö: Leszih Andor 1958. 125-127., Komáromy József 1963. 195-199., Vargáné Zalán Irén 1971. 172., Szabadfalvi József 1980. 76-83. 3 Leszih Andor 1906.49. MISKOLC. t&-ttUZEI//71289