A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

FEJŐS Zoltán: A matyó hírnév az Újvilágban

D. G. S. 1921 Foreign Handicraft and European Craftsmen in America. Foreing-Born, II. 300-302. Eaton, Allén H. 1932 Immingrant Gifts to American Life. New York, Russel Sage Foundation. Fejős Zoltán 1991 A társadalmi kohézió rítusai: nemzeti jelképek. „Magyar napok" és etnikus mozgalom Chicagóban (1893-1943). Ethnographia, 102. 3-4, 231-278. 1993 A chicagói magyarok két nemzedéke 1890-1940. Budapest Fludorovics Zsigmond 1913 A matyókról. Néprajzi Értesítő, XIV. 1913. 219-248. Fügedi Márta 1997 Mítosz és valóság: a matyó népművészet. Miskolc Herkely Károly 1939 A mezőkövesdi matyó nép. Budapest Hollósy István 1914 Amerikai ajánlat a magyar háziiparnak. Mezőkövesd és Vidéke, jún. 7. p. 12. Hungarians in America 1941 Hungarians in America. Golden Jubilee. Cleveland Káldor Kálmán szerk. 1937 Magyar-Amerika írásban és képben. St. Louis Mező-Kövesd község 1905 Mező-Kövesd község elöljáróságának 1904. évről szóló jelentése. Mezőkövesd Sárközi Zoltán 1975 Elvándorlás, summásjárás. In: Mezőkövesd város monográfiája. Mezőkövesd, 363-381. „MATYÓ" FAME IN THE NEW WORLD Folk art of Mezőkövesd (Borsod county) became popular world wide during the interwar period. Embroideries, textiles, pieces of folk costume and other objects made by, and referred to people called „matyó" reached the American continent early this century. Ways of popularising the folk culture of this settlement populated mostly by landless agricultural labourers are manifold. First, there is a question whether emigrants írom Mezőkövesd for the United States before World War I did or did not take their objects to the new environment. Obviously, they adapted quickly to the American daily life and culture although evidences show how somé of them were consciously or unconsciously keeping selected items and values of the old country. Second, a transcontinental commercial network of peasant handicraft, mostly embroidery, developed from the 1920s onward and the „matyó" embroideries, souvenirs became very popular among the Hungarian-Americans as well as in certain spheres of the American middle class. The latter fact related to the third way of popularising homeland folk art. 1191