A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

VIGA Gyula: A tradíció és a változás néhány jellemzője a Bodrogköz népi műveltségében (Karcsa és Pácin példája)

Pacin Év Mezőgazdasági Ipari Közlekedési Kereskedelmi Egyéb 1900 440 47 16 11 40 1930 677 71 1 17 61 1941 962 62 5 15 37 1949 1085 42 5 17 90 1960 855 227 20 15 81 A korábbiakból következik, hogy a páciniakat kevéssé kötötte meg a föld, különösen az 1960-as évektől számosan eljártak dolgozni Új helybe, Miskolcra, Nyíregyházára, sőt Budapestre is. A karcsaiak szívesebben maradtak a termelőszövetkezetben. Karcsán több is volt a munkahely a második világháború után, mint Pácinban. I. 2. A FÖLDESÚR, A KASTÉLYBELIEK HATÁSA A história az elmúlt évtizedekben meglehetősen egyoldalú képet rajzolt a földesúr-jobbágy viszonyról, s különösen a 19. század második, s a 20. század első felében továbbélő nagybirtok, s az ahhoz - szorosabban-lazábban - kapcsolódó parasztság, főleg cselédség viszonyáról. Meglehetősen kevés figyelmet kapott a kettő egymásra hatása, s különösen az, hogy magára a paraszti műveltségre és mentalitásra miként hatott a földesúr jelenléte. Anélkül, hogy megfeledkeznénk a témakör társadalmi, szociális ellentmondásairól, vizsgálatunk szempontjából összegzőén kell megfogalmaznunk, hogy a bárói kastély, a család, nem utolsósorban a bárói birtok jelenléte - Karcsához képest kifejezetten előnyösen hatott a pácini parasztság gazdasági-műveltségi átalakulásának folyamatára. Ez természetesen ambivalens viszony, ám mostani témánk szempontjából mindkét vizsgált település - sokáig megváltoztathatatlannak tűnő - adottsága volt a nagybirtokok jelenléte. A kérdés gazdasági vonatkozásaira fentebb már utaltam: a pácini szegénységnek nem kellett rendszeresen másutt munkát vállalnia, nem kellett elvándorolnia falujából, volt munka helyben is. A legszegényebbek közül számosan szolgáltak a kastélyban is. A báró, a kastély népe révén találkozhattak a páciniak a modernizáció bizonyos elemeivel. Mikor először érkezett automobil a báróhoz, az ott cséplő emberek elmentek megnézni, s keresték, hol van a lónak a lába, ami - szerintük - az autót hajtja. A kastélyban megfordulók, a báró által rendezett partyk, összejövetelek, az odalátogató távoli vendégek révén „a páciniak többet láttak. A karcsai parasztember, ha urat akart látni, a papját, tanítóját meg a jegyzőt láthatta. A pácini ezeken kívül láthatta, hogy van egy másfajta illem is. Látta az öltözködéstől kezdve mindenben."

17 A ruházkodásra, a divatra a kastélyban dolgozók közvetlenül is hatottak: ruházatukban elkülönültek a falubeliektől, s - főleg a lányok, asszonyok - mintát is mutattak a falubeli parasztok öltözködéséhez. Összefügg ezzel bizonyos fokig, hogy a páciniak hamar levetették a viseletet, s többet adtak a külsőre, a divatra. Erősítette ezt, amint arra más vonatkozásban is utaltam, az amerikások hazatérése, a Pácinban levő határőrség és csendőrség, a korai pénzgazdálkodás, a változó mentalitás. „Itt azért a báróék, a csendőrség, a katonaság - hatással voltak a divat alakulására. Itt a lányok sokkal divatosab17 Nagy Géza közlése 1133