A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

SZABADFALVI József: Sétabotok Északkelet-Magyarországon

Miklós botjai megrendelésre készültek, illetőleg a Máriabesnyőre látogatók vehették meg valószínűleg jó pénzért, ezért azokat csupán egyedi daraboknak, szinte csak kuriózumoknak tekinthetjük. Gyökérbotok és bunkós fogójú botok A sétabotok jelentős része napi használatban volt, ezért viszonylag vaskosabb kivitelűek, erőteljesebbek, a rátámaszkodást is elbíró darabok. De vannak közöttük vékonyabb, sőt karcsúbb kivitelűek is, amelyeket inkább csak a helyi, városi-falusi közlekedésnél, esetleg csak ünnepnapokon használtak. Ezeknek a botoknak a fogantyúi is lehettek egyszerűbbek, felül kerekded vagy amorf formájúak is. Arra azonban mindenképpen törekedtek, hogy jól kézbeillők legyenek. E botok egy részét már eleve úgy vágták le a fáról vagy a bokorról, hogy a fejüket, némi faragás után jó kézbe foghatóvá lehessen tenni. A következőkben ismertetett sétabotok egy része készülhetett úgy is, hogy a fejet a fa vagy bokor gyökérzetének egy részéből alakították ki. De sok sétabot készülhetett úgy is, hogy a vastagabb ág egy részét is hozzámetszették a tervezett szárhoz és ebből alakították ki a bot fejét. A miskolci múzeum néprajzi gyűjteményének nyilvántartása szerint az első görbebotot 1929-ben a készítő, Vasadi János görömbölyi lakos ajándékozta az akkori Borsod-Miskolci Múzeumnak. Hossza 106 cm (53.875.1.). 1955-ben Lajos Árpád a következőképpen leltározta be: „Somfa csemetéből gyökeresen kivágott, faragott, kevés mértékben vésett, pingált, politúrozott díszeszköz. A somfacsemete gyökérrészének felhasználásával torz emberfejet mutat a markolat. Tussal rápingált szöveg: Üdvözlet Tapolca fürdőről. Ezen torz gyökeret a miskolci múzeumnak készítette Vasady". A szöveget pontozott cikornyák veszik körül 1927-es évszámmal. Sárgásbarnára van politúrozva. Ép" (10 a) kép). 1965-ben Borsod megye névadó községében, Borsodban készült egy kézfej faragásban végződő pásztorbot (66.3.3.). A 83 cm hosszú, szilvafából metszett bot szárán befaragott kígyót láthatunk, amelyet a kézfej fog meg. A végigkúszó állat mellett más faragások is láthatók, közöttük felirattal: EMLÉKÜL 1965 SZ. J. A tárgyat valószínűleg 10. kép. Bunkós és gyökérbotok a Herman Ottó Múzeumból: Borsod, Füzér, Bántapolcsány, Szalonna 1109