A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
SZABADFALVI József: Sétabotok Északkelet-Magyarországon
készítője, Szabó János 1965-ben ajándékozta a múzeumnak (10 b) és 11. kép). Ökörbunkóként leltározták be a viszonylag hosszú, 105 cm-es, természetes bunkóban végződő, Füzérről behozott botot (10 c) kép), amelynek feje - kinézete szerint gyökérből készült. Járóubot nevet adták a beleltározásnál az 1957-ben, Bántapolcsányról bekerült, 103 cm hosszú, kiszélesedő fejű és filigrán szárú, gyertyánfából kialakított botnak (57.33.1.). A botot eleve úgy vágták ki természetes helyéről, hogy a vastagabbik ágból is belemetszettek egy darabot (10 e) kép). 1932-ben vásárolta Marjalaki Kiss Lajos Szalonna községben (Borsod m.) a 53.867.1. szám alatt beleltározott, 105 cm hosszú, viszonylag vékonyabb barkócabotot. Valószínűleg gyökértől metszették ki a tetején látható bunkót (10 d) kép). A leírókarton 4. rubrikájába azt írta be Lajos Árpád, hogy fegyver, bár nehezen elképzelhető a csinos, vékonyka eszközről, hogy funkciója fegyver lett volna. 1957-ben hozott be ugyancsak Lajos Árpád a Borsod megyei Bántapolcsányról egy barkóca fütyköst, amelynek végére jókora vas csavar van erősítve. Úgy vélem, hogy az idegen eszköz csak másodlagosan került a tipikus sétabot hoszszúságú (76 cm) eszközre. A bot gondosan készült. A barkóca fiatal csemetéjén, még természetes helyén késsel bevagdalták, s az a kivágásra díszesen forrott be. Az egri Dobó István Vármúzeum is őriz hasonló típusú botokat. A 12. képen látható két pásztorbot-fej szám és hely megjelölés nélküli. Az egyik gyökérbot, a másik pedig bunkósbot. Természetes ágakból készült sétabotok A sétabotok vagy görbebotok egy jelentős részét természetes ágakból készítették. Olyan ágakból választották ki a megfelelőt, ahol a kialakítandó bot szára merőlegesen, vagy majdnem merőlegesen nőtt ki az előző ágból. A botnak valót pedig úgy vágták ki természetes környezetéből, hogy a vastagabbik ág legyen, vagy ebből készülhessen a fogója. A kivágásnál arra is lehetőség nyílott, hogy az anyaágból mindkét irányban meghagyjanak egy-egy részt. A vastagabb ág egy vagy két része azután alkalmas volt egy kézbe illő, vagy akár díszített fogó kialakítására. A napjainkban, jobbára műanyagból készült egészségügyi görbebotok is ennek formájára készülnek. 11. kép. Kézfejű, kígyós bot feje 1110