A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BALASSA Iván: A gabona kézi vetése Magyarországon

megfigyelés és lejegyzés. Mindezek ellenére úgy látom, hogy a legelterjedtebb vetési időszak a növekvő Hold időszakára, annak inkább a középső részére esett. A Nap és a Hold egyszerre történő megjelenésekor voltak, akik ellenezték a vetés elkezdését. 1824: „...ne legyen két fény az vetés idején, azt gondolom, hogy ámbátor ezt futólag képtelenségnek nézi is az ember, de benne mégis igazság rejtőzködhetik..." (Vrány, Krassó-Szörény m. MGB 273). Éppen az ellenkezőjét állítják Máriacsaládról (Bars m.) 1846: „...egészséges magot vetünk jól megmívelt földbe, s akkor mikor az égen két fény azaz: hold és nap látható" (MG 2. 933). A kérdésben később sem alakulhatott ki egységes vélemény, mert magam jegyeztem fel több mint egy évszázaddal később az abaúji Hegyközben: „...mikor a hold és a nap egyszerre van az égen, ahogy mondják két nap van az égen, akkor tartózkodni kell a vetéstől" (Balassa Iván 1964. 74). A csillagképek közül a Fiastyúk (Plejádok), más néven hetevény (Székelyföld, Baranya m. MTSz, ÚMTSz) játszik szerepet a vetés kezdőnapjának meghatározásában. Nyáron meg kell jegyezni, hogy a gazda melyik napon látta először és ősszel egy olyan napon kell először a búzát a földbe juttatni. így tartják ezt Erdélyben Magyarózdon (Alsó-Fehér m. Bálint Sándor 1977. 2. 293). Adorjánban (Szatmár m. SzamSz), amelyik nyári napon a Fiastyúk megjelenik, azt a napot fel kell jegyezni, hogy ősszel ugyanolyan napon kezdjék el a vetést és akkor nem lesz a termés üszögös... Ugyanígy jártak el az abaúji Hegyközben (Balassa Iván 1964. 74) és Karancskeszin (Nógrád m. Balassa Iván 1989. 29) a Palócföldön. Hosszúhetényben (Baranya m. Berze Nagy János 1940. 171): „A vetést azon a napon kell kezdeni, amelyen a gazda meglátja a hetevény-t". Az egymástól nagy távolságra lévő, szemléletükben és tartalmilag is megfelelő adatok alapján arra lehet következtetni, hogy esetleg ez a hiedelem nagyobb összefüggő területen meglehetett. Ezt inkább bizonyítja, mint cáfolja, hogy a két különböző névhez is ugyanaz az elképzelés járul. Egyébként az ilyen mozgó elhatározás nemcsak ez esetben található meg a vetéssel kapcsolatban, hanem naptárilag pontosan meghatározott dátumok esetében is (pl. Üszögös Péter). 2. Naphoz, időszakhoz kötés Szívesen kötötték a vetés megkezdését egy-egy szent napjához, illetve tiltották azt azon a napon, vagy annak hetében. De a hét egyes napjait sem tartották a munka elkezdésére egyformán alkalmasnak, sőt egyeseket határozottan elleneztek. A napszakoknak is lehetett meghatározó jelentőségük a jobb, egészségesebb termés biztosítása érdekében. Lássuk először azoknak a szenteknek a napjait, melyhez a vetés megkezdését ajánlották, esetleg tiltották. a) Szentek napjához kapcsolják a vetést „A két Boldogasszony köze, két Asszony köze, vagyis Nagyboldogasszony és Kisasszony között jó három hét a gazdasági életben számon tartott szerencsés, foganatos időszak" (Aug. 15.-szept. 8. Bálint Sándor 1977. 290; 1. még ÚMTsz 3:254). Ez az az időszak, amikor a vetőmagot előkészítik, a napra kiteszik, levegőztetik. Zagyvarékason (Szolnok m. Pócs Éva 1964. 223) ekkor szellőztetik ki a búzát, mert akkor megvédik a zsizsiktől. Balaton mellékén, Göcsejben, Szűz Mária születésnapján (szept. 8.) hajnalban kiteszik a vetnivalót, hogy „az Úristen szentelése fogja meg". Mikor a nap felkél, akkor beveszik (Bálint Sándor 1977. 2:190, 269-270; Gönczi Ferenc 1910. 288). Rábagyarmaton (Vas m.) kétasszonynap a napra terítik a búzát, éjjelre is kinn hagyják és csak hajnalban szedik össze (Ethn. 43:159). Kemenesalján ebben az időszakban eresztik át a vetnivalót a rostán és ezzel megvédik az üszögtől (Némethy Endre 1938. 230). E néhány 1016