A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BALASSA Iván: A gabona kézi vetése Magyarországon

adatból arra lehet következtetni, hogy ez a szokás katolikus vidékeken található meg és a nyelvterület nyugati felét jellemzi. Szt. Egyed (szept. 1.). Lippay János elsősorban a rozsvetés elkezdését ajánlja ezen a napon (1662/1721. 16). Egyed hetében kezdték az őszi búza vetését a Palócföldön (Mátraderecske, Bodony, Heves m. Balassa Iván 1989. 27). Hasonlóképpen jártak el Hangonyban (Gömör m.), míg Németprónán a német lakosok ezen a napon fogtak hozzá a rozsvetéshez (Bálint Sándor 1911. 2. 256). Úgy látszik, hogy ez a korai vetés inkább északon lehetett szokásban, ahol több idő kellett a gabonának, hogy a téli fagyok előtt megerősödjék. A Kisasszonynap (szept. 8.) körüli vetést többek között a zord éghajlatú Székelyföldön kedvelték és erre történeti adattal is rendelkezünk. „1589. esztendőben kis Aszony nap tawat, menth ekewel egj feöldemre, kiben el szántót, buzaual be vetette..." (Lengyelfalva, Udvarhelyszék SZOU 1. 171). Egy másik helyen ezt olvashatjuk: „ezen Zenth-Demeteren (Udvarhelyszék) feöldei melj feöldnek be vetése lett Kis aszoni tayban, ezen 1590. esztendőben..." (SZOU 1. 119). Máté evangélista (szept. 21.) hete az őszi vetés elkezdésének kedvelt időszaka Szegeden (Bálint Sándor 1976. 531). Ha napján megdördül az ég, akkor sok gabonára lehet számítani (Lippay János 1662/1721. 41). A Máté-hét Baranyában a vetés legfontosabb időszaka (Berze Nagy János 1940. 17). Privigye (Nyitra m.) szlovák lakói is ezt az időszakot kedvelték a legjobban. Mások pedig éppen hogy tiltották ezen a napon a szántás-vetést, mert Gazos Máté napján munkájuknak úgyse lett volna eredménye. Göcsejben ezt az időszakot Polvahétnek tartották, amikor csak polyvás gabonát arathattak (Bálint Sándor 1911. 2. 291). Azon a héten, melyre Máté és Tekla (szept. 23.) nap esett, nem vetettek, mert annak nyomán csak polyva termett volna (Ethn. 43. 159). Szent Mihály (szept. 29.) fontos forduló- és határnap volt a magyar gazdálkodásban. 1662/1721: „Az őszi vetés, legjobb Sz. Mihály nap előtt, két, vagy három héttel, avagy annyi üdővel az után. Előbb kell az magas, és fövenyes földeket bé vetni, hogy sem mint az alacsony és lapály helyeket" (Lippay János 43). Erre szinte visszhangzik az alábbi néprajzi megállapítás: „Az őszi vetésre az előtte lévő (ti. Szent Mihály-nap) vagy utána következő két hetet tartják legalkalmasabbnak" (Manga János MNL 4. 668). Székelyföldön általában Szt. Mihály-nap körüli héten vettek, akkor már a jószág nem járhatta a határt (Imre István 1983. 200). Kalotaszegen is ekkor került a földbe az őszi búza, rozs, kétszeres (Magyarbikal, Kolozs m. Kós Károly 1941/44. 71). Palócföldön eddig a napig lehetett a búzavetést halasztani, itt inkább határnap (Mátraderecske, Heves m. Balassa Iván 1989. 27). Baranyában e nap hetében javasolják a földbe juttatást (Berze Nagy János 1940. 290) és ilyen véleményt ismerünk Zalából is (Becsvölgye Pais Sándor 1964. 60). Általában azt lehet mondani, hogy Szt. Mihály-napja a magyar nyelvterületen általánosnak látszik, ahol ezt az időjárási viszonyok megengedték. Ismerünk azonban tiltó rendelkezéseket is. Göcsejben „szent Mihály kántora" (vagyis az előtte lévő három nap) vetéstiltó időszak (Szendrey Zsigmond 1941. 187). Bálint Sándor (1977. 2. 334) ezt nagyobb területre is kiterjeszti, mert ebben az időben nem szabad a földet bolygatni, mert a halottak nyugalmat kívánnak. „Mihály az Utolsó ítélet angyala" és ezért szoros kapcsolatban áll a halottakkal. Szent Ferenc (okt. 4.) napját Göcsejben az őszi gabonavetésre a legalkalmasabbnak tartják (Pais Sándor 1964. 60.; Bálint Sándor 1977. 2. 291, 363). A Mura vidékén és a szlavóniai magyar falvakban ferenchéten vetettek (MNépr. VII. 201). Egyes palóc területeken Kálmán (okt. 13.) hetét is búzahétnek tartják. Gál (okt. 16.) és Lukács (okt. 18.) napján végzik el a makói gazdák az őszi gabona földbe juttatását (Bálint Sándor 1017