A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BALASSA Iván: A gabona kézi vetése Magyarországon

részletesben értesülünk egyes gabona...nemek vetések idejérőli csallóközi néphitről (Fehér gy. 248): 'gazdaemberek, um. hold változásainál ezeket tartják szem előtt:... a búzát új hold előtt 2-3 nappal, vagy pedig után ugyan annyival kell elvetni, és pedig középszerű földbe, mert ha az új holdkor jó vetni, de még jobb hold töltén; árpát kövér földbe új hold után, soványba hold töltén...". Újholdkor nem vetettek búzát, úgy vélvén, hogy annak csak fele termése lesz (Felsőfüld, Kolozs m. Kós Károly 1941-44. 71). Ugyanezt mondták Torda-Aranyos megyében is, hozzátoldva, hogy az ekkor vetett búza csak virágzik, de nem köt meg (ÚMTsz); ilyen feljegyzést ismerünk a Délvidékről is (pl. Száján, Torontál m. MTsz). Azt tartották Szatmárban is (pl. Nagygéc Szendrey Zsigmond 1928. 30), hogy a holdújságon vetett gabona nem hoz termést. Ezt a hiedelmet a palócok körében is megtaláljuk (Nagyvisnyó, Bánfalva, Bánhorvát Ethn. 22. 298). Újságon, fogytán nem szabad vetni, mert akkor nem terem semmi (Vargyas Lajos 1945. 61. Makád, Pest m.), és ugyanúgy vélekednek Kórógyon (Szerem m. SzlavSz) is. Vásárosmiskén, Kemeneskápolnán (Vas m. Ethn. 49:230) újságkor nem vetettek, mert az ilyenkor vetett gabona csak virágzott, de nem kötött. Rábagyarmaton (Vas m. Ethn. 43.159), Vépen (Vas m. Ethn. 31:100) újholdkor azért nem szabad volt vetni, mert az ilyen gabona gazos lett volna. Máshol meg azt tartották, hogy az ilyenkor földbe kerülő gabona az üszöggel együtt fejlődött volna (Bény, Esztergom m. Nóvák József1913. 53). Ezt a néhány adatot a magyar nyelvterület különböző részeiről vettem. Ezekből a szórványos adatokból az derül ki, hogy az újhold első napján vetett gabona nem fejlődött megfelelően, gazossá, üszkössé vált. Ezért sok helyen az újhold harmadik vagy azt követő napokon kezdtek munkához. Ehhez a legtöbb példát Baranyából ismerjük: „A vetés ideje... harmadnapos újholdkor van" (Berkesd, Cserdi), illetve „Ha hétnapos a hold erős lesz a vetés" (Vasas. Berze Nagy János 1940. 170-172). Visontáról (Heves m.) általánosságban állapította meg a feljegyző: „Akkor már, mikor nyől a hold, akkor vetettek" {Hoppal Mihály 1975. 110). A közölt adatokból és saját gyűjtéseimből úgy látom, hogy a Hold első negyedének második felét vagy a második negyedet tartották a legalkalmasabbnak a vetés megkezdésére. De találkozunk más felfogással is. Zagyvarékason (Szolnok m.) újholdkor vetik a búzát és a munkát akkor is elkezdik, ha csak fél napra tudnak kimenni. Azt tartják: „Újhold van, mos már lehet vetni a búzát" (Pócs Éva 1964. 25). Sőt általánosságban is megállapította Pócs Éva (1990. 669): „Közismert hiedelem volt - mint más termények vonatkozásában is -, hogy 'újságkor', azaz újholdkor kell vetni és holdtöltekor vagy holdfogytán tilos". Néhány helyen mégis a teleholdkor végzett vetést vélték sikeresnek (Vasas, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 172). Doroszlón ilyenkor vetettek mondván, hogy az így vetett búzából telnek a zsákok (Kovács Endre 1993. 25). Máshol egyenesen tiltják a teleholdon történő vetéskezdést (Zagyvarékas, Szolnok m. Pócs Éva 1964. 25). Berettyóújfaluban teleholdkor kezdenek a vetéshez készülődni, mert az „Új hold esőt hoz" (Sándor Mihályné 1976. 222). Tiltották a holdfogytán is a vetés megindítását (Ethn. 56:61), máshol meg azt is mondják, hogy „...hát olyankor, mikor nincs hold, olyankor ne fogjál semmibe" (Visonta, Heves m. Hoppal Mihály 1975. 110). Még a közmondás is azt tartja: „holdfogytán született" vagyis élhetetlen, gyámoltan ember (O. Nagy Gábor 1976. 287). Mindezekkel szemben áll Lippay János (1662/1721. 44) tanácsa, mely szerint legjobb „Sz kereszt föl magasztalása előtt, vagy utána, utolsó negyedén a holdnak" elkezdeni. Egységes állásfoglalást az egész nyelvterületre nem lehet megállapítani. Ennek oka helyenként a kalendáriumok, csíziók változó tanácsa, talán a nem mindig pontos 1015