A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

GODA Gertrúd: A hatalom és a művészet – a Miskolci Egyetem köztéri alkotásai

A HATALOM ÉS A MŰVÉSZET - A MISKOLCI EGYETEM KÖZTÉRI ALKOTÁSAI GODA GERTRÚD A képzőművészet sajátos területe a közszemlére kiállított műalkotás. Elsősorban emlékművek jutnak eszünkbe a köztéri alkotás kifejezés hallatán, mint szobrász monumentumok, de a társadalmi propaganda eme igen kifejező eszközével a festészet (mozaikművészet, a színes vakolat alkotta sgraffito), sőt a grafika is (mint a kőbe vésett nagyméretű rajz, vagy az új ellenzéki népművészet: a falfirka, vagy graffiti) élni kíván és teret kér magának. Igyekszik minden kor kultúrpolitikája a nyilvános térben rejlő agitatív erőt tudatosan befolyásolni. Akkor is amikor nem ad lehetőséget az elterjedéséhez, de akkor is, amikor különös módon támogatja azok létrejöttét. A második világháborút követő sorsfordító társadalmi változás megnyilvánult a máig ható gigantikus építkezésekben és az építészet mellett a társművészetek hangsúlyos megjelenésében. A Miskolci Egyetemvárosban lévő képzőművészeti alkotások számosságuk és színvonaluk miatt, de az őket életre hívó körülmények okán is fontos szerepet töltenek be a magyar művészettörténetben. Az építkezést megelőző első tervek idején talán még nem vetődött föl a társművészetek fontossága (1948-49), de annál inkább hangsúlyos szerepet kaptak azok az 1952es tervmódosítások után. Sokszor kényszerűen változtatta Janáky István főépítész az eredetileg elfogadott tervet, mint ahogyan arról értesülünk a Magyar Építőművészet 1953/1 számában. „A Miskolci Rákosi Mátyás Nehézipari Egyetem" tervei felett az Építőművészek Szövetsége komoly vitát folytatott és olyan szempontokat taglalt, mint „a szocializmus építésének optimizmusa", „az eszmei tartalom", „az épületek tudomány otthona". A részletes jegyzőkönyv leszögezte: a már megvalósult szárnyak mindennek nem tesznek eleget és elsősorban funkcionális az építmény. A tervezőket elmarasztalják, hogy „a palotajelleg" nem érvényesül - és azért is, mert „késik az ünnepi portikusz kialakítása". (Ami végül el sem készült, csak egy sokkal későbbi, az 198l-es terv alapján.) S ekkor: a „részletgazdagítás" érdekében először vetődött fel a társművészeti alkotások szükségessége. Fontos megemlíteni - mindezen módosítások az időközben lezajlott társadalmi változások okán történtek; a polifóniából a monokróniába, a többpártrendszerű demokráciából az egypárti diktatúrába való tényszerű átmenetet jelzik. Amint az Egyetemváros elnevezés is mutatja, a várostól elkülönülő, kerületnyi egység keletkezését tekintve jellegzetesen a második világháború utáni fellendülés korszakának eredménye. A fordulat éve után az ötéves terv célja - ma már tudjuk - egy túlméretezett iparosítás volt. E program megvalósulásához műszaki értelmiséget kellett kiképezni - figyelemmel arra is, hogy olyan környezetben történjék ez, ahol a politikai elképzelések hitelét majd a műalkotások is sugározni fogják egy új közösségi művészet koncepciója szerint. A nehézipari múlttal rendelkező Miskolcra települt tehát az egykori Selmecbányái egyetem soproni jogutódja. Az Avas Tapolca felé eső, lankás, ligetes dűlője, a Dudujka, 887