A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PIRINT Andrea: Moholy-Nagy László és a kubizmus

ról és igen erősen éri a konstruktivizmus különféle áramlatainak hatása"- írja Passuth Krisztina.

4 Az e korszakban született festményeinek egy része - továbbéltetve a még itthon jelentkező tájképi formanyelvet

5 - a természeti látványt szerkezeti átiratban jeleníti meg,

6 némely munkán dada motívumokat is belekomponálva.

7 A müvek egy másik csoportja teljességgel elszakad a természeti képtől; dada motívumok (betűk, számok, tengelyek, hídszerkezetek, fogaskerekek) alkotnak szimbolikus értelem nélküli kompozíciókat.

8 Valamennyi munka alkotójuk konstrukció-teremtö hajlamáról vall, előlegezve az őket követő üvegarchitektúra-képek - és tükrözve a már korábban megszülető fa- és fémkonstrukciók - orosz konstruktivizmustól való megérintettségét. Vajon beilleszthető-e ebbe az alkotói periódusba a Petró-gyűjtemény két, Moholy-Nagynak tulajdonított képe? A „Kompozíció 8" a szintetikus kubizmus szabad képépítő szándékának hatásáról vall. Az átlós osztatú képen a felső rész sárga mértani foltjai alatt sötét tónusú szögletes mezők töltik ki az alsó, nagyobb alapterületű részt, melyet körszeletek, 8-as számjegy, hosszabb-rövidebb vonalak, valamint részben valós tárgyakra (gitár, zongorabillentyűzet) utaló motívumok, részben fantáziaelemek tarkítanak. A 80x75 cm-es, olajjal vászonra festett kép szignója jobbra fent tűnik fel; nyomtatott nagybetűkkel: Moholy-Nagy. Az architektonikusan megformált síkbeli szerveződés „legkubistább" eleme a gitár. A szintetikus kubizmus legfőbb témája - szakítva az akadémikus tematikával - hangszerekből, borosflaskákból, kártyákból és kottákból szerveződő csendéletek. A gitár (valamint a hegedű és a mandolin) visszatérő eleme nemcsak Picasso, de Braque és Gris kompozícióinak is. Az utóbbi személy kijelentéséből következtethetően a gitár szinte attribútuma a kubista képnek, mint mondja, a kubistáknál a gitárnak ugyanolyan szerepe van, mint a Madonnának a reneszánsz festőinél.

9 A „Kompozíció 8" nehezen illeszthető be Moholy-Nagy életmüvébe. Magyar és külföldi katalógusokban reprodukált munkái között nem találunk egyet sem, amely valamelyest rokonítható lenne a szintetikus kubizmusra nyíltan reflektáló kompozíciónkkal. Mindazonáltal az ítéletet nem szabad elhamarkodottan meghozni, s egy művet pusztán azért kitagadni az életműből, mert az nem tipikus. A továbbiakban fontosnak tartom megvizsgálni Moholy-Nagy és a kubizmus kapcsolatát az elmélet síkján. A „valódi vagy hamisítvány"-dilemma eldöntéséhez segítséget nyújthat annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen „kubizmus-képet" vitt magával a fiatal festő a hazai Ma-körből, abból a környezetből, amelynek hatása szellemi téren későbbi fejlődésére nézve is maradandó volt, s hogy ez a kép miképpen módosult az új közegben. „A kubista művészet jelensége az egyetemes modern művészet fejlődésének kétségtelenül sorsdöntő fejezete. A kubizmusban válik szembeötlően és radikálisan nyilvánvalóvá, hogy a modern művészeti szellem végletesen eltolódik a XIX. század művészetfelfogásától. S egyetlen kortárs művészeti irányzat sem válik olyan elszántsággal és következetesen az elkövetkezendő fejlődés egyik alap vonulatának formai „ősképévé", mint 4 Passuth i. m. 29. 5 Tájkép házakkal. 1919. olaj, karton. München, ex-Galerie Klihm. Reprodukálva: Passuth i. m. 101. 6 pl. Kubista városkép. 1920-21 k. papír, vízfesték. Düsseldorf, Kunstmuseum. Reprodukálva: Passuth i. m. 103. 7 pl. Nagy szántóföld konstrukcióval. 1920 k. Lappang ; F a mezőn. 1920 k. kollázs, akvarell, New York, mgt. Reprodukálva: Passuth i. m. 114-115. 8 pl. Nagy kerék (Nagy érzésgép). 1920-21. olaj, vászon. Eindhoven. Reprodukálva: Passuth i. m. 108. 9 A kubizmus. Válogatás a mozgalom dokumentumaiból. Budapest, Gondolat, 1975. Szerkesztette és az előszót írta Gera György. 31. 880