A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

PIRINT Andrea: Moholy-Nagy László és a kubizmus

a kubizmus" - írja Hegyi Lóránt. Moholy-Nagy könyveiben, cikkeiben kirajzolódik egyfajta művészettörténeti koncepció, melyben a kubizmus - különösen Picasso művészete - mint a modern művészet úttörése jelenik meg.

11 Elméleti fejtegetéseiben ismertetett izmusok között nagy hangsúllyal jelenik meg mind a reprodukciók számát, mind az ismertetés terjedelmét tekintve. Picasso útjának bemutatásán keresztül adja leginkább értelmezését a modern törekvéseknek. A kubizmus Moholy-Nagy számára kulcsfontosságú múltbeli fejlemény. A Ma tudósítójaként 1921-ben elsőként véghezvitt munkája egy kubista művész, Archipenko munkáinak reprodukálása a Ma különszámaként. Archipenko a későbbiekben is kedvencei közé tartozik; ő az egyike annak a hat művésznek, akik Moholy-Nagy mindhárom, képzőművészeti alkotásokat is reprodukáló művében helyet kapnak.

12 A struktúra-, faktúra- és textúraértékek szerepét, amelyekre pedagógiai munkája során nagy hangsúlyt helyezett, először a kubistáknál ismeri fel. Ezzel öszszefúggésben a legtöbbet „reprodukált" művészek közül három a kubizmushoz kötődik: Picasso, Lipschitz, Archipenko, akik közül Picasso áll az „összesített reprodukciós lista" élén. Már magyarországi periódusának egyik feljegyzése tanújelét adja művészettörténeti érdeklődésének, ezen belül Picasso nagyraértékelésének. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött egyik levelezőlapján tíz név szerepel: sajátján és egy számomra ismeretlen (Barolomeus van der Helst) nevén kívül Delacroix, Courbet, Corot, Manet, Monet, Signac, Cézanne és végül Picasso kézzel írott nevei tűnnek fel.

13 A nevek sorrendje kétségkívül fejlődési sort követ. A kubizmus hatása a magyar aktivizmus képzőművészetére kezdettől megvan, majd 1918 után lesz egyre dominánsabb. A Ma-kör és kubizmus érintkezésének első írásos dokumentuma Jacques Riviére-nek a Ma második évfolyamában megjelenő tanulmánya.

14 A két részletben közölt írás a kubista képszerkesztés mechanikáját tárja fel, amely útmutatás nagy hatást gyakorolt a magyar aktivizmus számos művészére,

15 de Hevesy Iván - a Ma munkatársa - két év múlva írt tanulmányának kubizmus-interpretációja jelzi, hogy e hatással elméleti téren is számolni lehet. Hevesy jórészt Riviére tanulmányára alapozva mutatja be a kubizmus törekvését.

16 Átveszi Riviére kubizmus-értelmezéséböl a perspektíva és az irányított megvilágítás levetkőzésének hangsúlyozását, s e „levetközés" fontosságát is Riviére alátámasztásával emeli ki. De a kubizmuson belüli tendenciák felvázolásakor - véleményem szerint - már egy másik tanulmányra alapoz. Hevesy 1919-ben a Ma harmadik számában jelenteti meg írását; 10 Hegyi Lóránt utószava Albert Gleizes könyvének magyar kiadásához. Gleizes, A.: Kubismus. Bauhausbücher 13. München, Albert Langen, 1928.; Magyarul: A kubizmus. Budapest, Corvina, 1984. 104. 11 Szakdolgozatomban Moholy-Nagy László könyveiben, tanulmányaiban, cikkeiben kibontakozó művészettörténeti koncepció feltárását végeztem el az 1920 és 1928 közötti periódusban. (ELTE, Művészettörténet szak, 1997.) E dolgozat részfeladatai közé tartozott Moholy-Nagy és a kubizmus kapcsolatának tisztázása, melynek eredményeit jelen tanulmányban a „Kompozíció 8" eredetiségének eldöntéséhez adalékul adom. 12 Kassák Lajos-Moholy-Nagy László: Új művészek könyve. Bécs, Július Fischer Verlag, 1922. (magyarul és németül) Fakszimile kiadás: Budapest, Corvina, 1977. (Korner Éva utószavával); Moholy-Nagy László: Von Matériái zu Architektur. Bauhausbücher 14. München, Albert Langen, 1929. Magyarul: Az anyagtól az építészetig. Budapest, Corvina, 1973. (Vámossy Ferenc utószavával); Moholy-Nagy László: Vision in Motion. Chicago, Paul Theobald, 1947. Magyarul: Látás mozgásban. Budapest, Műcsarnok Intermédia, 1996. 13 Cím nélkül. Papír, ceruza. Reprodukálva: László Moholy-Nagy. From Budapest to Berlin 1914— 1923. The University Gallery, University of Delaware, 1995. 105. 14 Riviére, J.: A festészet mai követelményei. Ma, II. évf. 6-7. sz. 15 Szabó Júlia legvilágosabban Bortnyik kompozícióiban ismeri fel e módszer követését. Szabó Júlia: A magyar aktivizmus története. Budapest, 1971. 42. 16 Hevesy Iván: Túl az impresszionizmuson. Ma, IV. évf. 3. sz. 881