A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)
CSÍKI Tamás: A miskolci izraelita kis- és középpolgárság a két világháború közötti időszakban
pusztulásáról vannak adataink. (Mindez megerősíti, hogy a világgazdasági válság után sem módosult lényegesen az izraelita iparosok korábban megfigyelt foglalkozási megoszlása.) Nézzük röviden a kamara és az ipartestület sorsának alakulását, amelyek tagjai között és vezetőségében - a Magyar Élet adatai szerint - a '30-as években is csaknem 100 (!), illetve kb. 40%-ban izraeliták kaptak helyet. 78 Az előbbi autonómiája az évtized derekától tovább szűkült: határozatait a kereskedelmi miniszternek kellett jóváhagynia, akinek felügyeleti joga a kamara költségvetésének összeállításánál is érvényesült (a költségvetési keret folyamatosan csökkent, ráadásul a város anyagi támogatása megszűnt). 79 Majd Miskolc igazoló választmánya, a választás tisztaságát kétségbe vonva, a kamara törvényhatóságba delegált tagjainak mandátumát érvénytelenítette, aminek s a fokozódó politikai nyomás következtében Ferenczy Károly elnök (az egyik legrégebbi miskolci izraelita kereskedőcsalád tagja) 1938 decemberében lemondásra kényszerült. 80 (Ferenczy 1936-ban, Fodor Dezső halála után került a kamara élére, igaz, s ez a testületen belül jelezte az iparosok és a kereskedők tovább mélyülő ellentétét, az iparosszakosztály nem őt támogatta. 81 ) Utódja, immár az előbbiek jelöltjeként és képviselőjeként, Szilágyi Miklós gyáros lett, aki a keresztény iparosok fokozatos térfoglalása mellett foglalt állást, ám a kamara önállóságát, illetve a város gazdasági életében betöltött szerepét meg kívánta őrizni, ami azonban nem valósulhatott meg. A felterjesztett új választási szabályzatot a kormányzat elutasította, majd 1940 végén, a tagok többségének mandátumát megszüntetve, a kamara önkormányzatát felfüggesztették, s élére miniszteri biztost állítottak. (Hiába nyilatkozta tehát a II. zsidótörvény után a testület - amivel a nagypolgárság lojalitását próbálta kifejezni -, hogy politikával nem kíván foglalkozni, miként eredménytelenül kérte, hogy a törvény végrehajtásánál „méltányosan", a helyi termelési viszonyokra tekintettel (!) járjanak el.) 82 Az 1930-as évek közepétől az ipartestületben is hasonló tendenciák erősödtek fel. A különböző szakosztályok tagjai között és vezetőségében is csökkent az izraeliták száma, majd a II. zsidótörvény után valamennyi izraelita tisztviselőnek távoznia kellett. Ezt követően a keresztény egzisztenciák védelmében nyíltan a stróman-rendszer ellen foglalt állást, illetve aktívan szorgalmazta a kereskedést is folytató keresztény iparosok kedvező feltételekkel történő hitelellátását, s vette pártfogásba az újonnan alakuló miskolci keresztény egyesületeket. A háború befejező szakaszában azonban már csak pénz- és hitelhiányról, nyersanyaghiányról s általában a kereskedelem, az ipar, valamint a hitelélet pangásáról számolhatott be, ami nem csak a vesztes háború gazdasági következménye 77 A Miskolci Izraelita Hitközség Iratai. A világháború alatt elpusztult miskolci zsidók névsora. Miskolc é. n., a miskolci mártírokat, mintegy 6800 nevet felsorol továbbá: Paszternák, Rav Slomó: Miskolc és környéke mártírkönyve. Tel-Aviv 1970.103-179. Az Izraelita Ipartársulat tagjainak több mint 80%-át vesztette el, s a nagy múltú egyesület a világháború alatt feloszlott. (A háború után Miskolcon maradt, illetve a visszatért izraelita lakosság összlétszámáról nincsenek pontos adataink, ami, az Ipartársulat veszteségeinek arányát figyelembe véve, 1500-2000 fő körül lehetett.) 78 Magyar Élet 1939. július 18., 1940. december 20. 79KIJegy. 1933., 1934. (Uo) 80 KUegy. 1938. (Uo) 81 KUegy. 1935., 1936. (Uo) 82 KUegy. 1938., 1939. (Uo) 83 A miskolci Ipartestület 57. évi jelentése az 1941. évről., A miskolci Ipartestület 58. évi jelentése az 1942. évről. HTD 53.2740.1. 21. 873
