A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

CSÍKI Tamás: A miskolci izraelita kis- és középpolgárság a két világháború közötti időszakban

kedelemben még lassabban zajlott (az 1920-as években a vállalatok összes száma is növekedhetett), ami arra utal, hogy a háború után tönkrement kisegzisztenciák ebben az ágazatban próbáltak elhelyezkedni, illetve a többiek közül is mind többen már alkalmazottak nélkül kényszerültek dolgozni. (A nagyobb cégek számának és arányának emelkedése ugyanakkor a miskolci kereskedelem fejlődési lehetőségeiről, a forgalomnövekedésről mondottakat erősíti meg.) Az izraelita alkalmazottak vállalatok szerinti megoszlása az iparnál is egyoldalúbb. 1920-ban a zsidó tisztviselők és a segédszemélyzet 93%-a (785 fő) a 20 főnél kisebb, 7%-a (57 fő) az ennél nagyobb cégeknél dolgozott, ugyanezek az arányok 1930-ban már 96,6 (1948 fő) és 3,4% (40 fő).

14 (A római katolikus segédek 24,5 és 6,7, a görög katolikusok 20,5 és 6,6, a reformátusok 19,7 és 9, az evangélikusok 13,1 és 6,6%-át foglalkoztatták a 20 főnél nagyobb üzletek, tehát a kereskedelemben az iparnál is magasabb s a világháború után növekvő arányban jellemző az izraeliták kisvállalatokhoz kapcsolódása. - Igaz, miként láttuk, a cégek általában kisebbek.)

15 Az ágazat foglalkozási csoportok szerinti változása a két világháború között lassan és ellentmondásokkal zajlott. Az állandó üzlettel nem rendelkezők száma és aránya az 1910-es években emelkedett: 1920-ban 426 kofát és egyéb piaci árust, 31 házalókereskedőt, valamint 78 ügynököt és alkuszt írtak össze, akik az összes kereskedő 20,4%-át alkották.

16 A következő évtized lassú modernizációjának, a bolti kereskedelem terjedésének következményeként viszont arányuk visszaesett (1930-ig 16,4%-ra), igaz, a piacokon árusítók száma nem s a házalóké is csak néhány fővel csökkent (1930-ban 426, illetve 20 fő), tehát a város gazdasági fejlődése és urbanizációs szintje a világháború után sem jutott olyan szakaszába, ami e csoport jelentősebb visszaszorulását eredményezhette volna.

17 Sőt az 1930-as években a korábbi tendencia megfordult, mivel a kofák és a piaci árusok száma 1941-ig 487 főre, a házalóké 56-ra emelkedett (a kereskedők közötti arányuk is nőtt), tehát a gazdasági válság után már tömegesen tönkremenő (önálló üzletüket feladó) kisegzisztenciák ezen a területen próbálták helyzetüket stabilizálni, illetve megélhetésüket biztosítani, ami egyre nehezebben sikerülhetett, ezáltal a gazdasági struktúra alsó szintjeiről is végleg kiestek.

18 Az ügynökök és az alkuszok száma a '30-as években szintén emelkedett (1941-ben 142 főt írtak össze), ami viszont az ágazat másik pólusát alkotó, korszerű szaküzletek fejlődésére utal.

19 A tulajdonképpeni kereskedelemben a vegyes profilú: többféle áruval foglalkozó, ám a legkisebb forgalmú, élelmezési és élvezeti cikkeket árusító üzletek fölénye s szá14 MSK 71. k. 44*-45.*, 86. k. 84*-85.* 15 Uo Az izraeliták a 20 fő feletti kereskedelmi és hitelvállalatoknál is főként tisztviselőként dolgoztak. 1920-ban az összes izraelita alkalmazott kétharmada (38 fő), '30-ban 95%-a (38 fő) tartozott ebbe a csoportba (a katolikusoknál 48% [47 fő] és 40% [18 fő], a reformátusoknál 41% [18 fő] és 35% [12 fő]), ami a nagyobb cégek tisztviselői között az izraelita felekezetnek biztosított többséget. Igaz, miként a táblázat mutatta, a két időpontban csupán 5 vállalat alkalmazottjainak száma haladta meg a 20 főt: ezek között 1920-ban egyetlen füszerkereskedés (22 segédje közül 19 (!) volt izraelita), egy közélelmezési és egy szállítási vállalat (14 és 3 izraelita segéddel), valamint két pénzintézet (összesen 21 zsidó alkalmazottal) szerepelt; 1930-ban pedig a bankokon s a szállítási vállalaton kívül egy fakereskedés foglalkoztatott 26 főt, akik közül 18-an voltak izraeliták. (Ez ismét a kereskedelem szerkezeti egyoldalúságát jelzi, továbbá arra utal, hogy az izraelita cégek elsősorban zsidó alkalmazottakat foglalkoztattak.) MSK 71. k. 46.*, 178-79., 86. k. 84*-85.*, 288-89. 16 MSK 72. k. 54-55. (Most és a továbbiakban is a keresők számát adtuk meg.) A korábbi, itt nem közölt 1910-es adatokra: MSK 52. k. 659-65. 17 MSK 94. k. 88-89. 18TSK1941.4. k. 430-33. 19 Uo 432-33. 859