A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

TARCAI Béla: A miskolci Kir. Kat. Fráter György Gimnázium fénykora (Tiszteletadás Vucskits Jenő szellemének és emlékének)

lyezték át Miskolcra 1925-ben a Fráter György gimnázium élére. Népes családban nőtt fel, és maga is 7 tagú családot tartott el. Ennek is tulajdonítható különös érzékenysége a szociális kérdések iránt, és hogy nagyon fontosnak tartotta a család szerepét a nevelésben. Tehetségét és tudását nemcsak az iskolában, hanem azon kívül is kamatoztatta. Több száz előadást tartott a legkülönbözőbb témákban. Munkatársa volt a Tiszántúl,

13 szerkesztőbizottsági tagja a Termés

14 című lapnak, főtitkára a Gárdonyi Géza Társaságnak, elnöke a Miskolci Tanári Körnek és a Magyar Amatőrfényképezők Szövetsége miskolci csoportjának. Munkásságának elismeréseként 1935-ben tanügyi főtanácsosi címet kapott. A napi politika hullámveréseit minden eszközzel iparkodott az iskolától távol tartani, azzal együtt, hogy ő maga érdeklődött a politikai kérdések iránt. Szimpatizált Eckhardt Tibor

15 ellenzékiségével. Noha nem volt tagja semmilyen pártnak, jórészt neki köszönhető, hogy Eckhardt 1931-ben és 1935-ben Miskolcon mandátumhoz jutott. Nem vett részt a korteshadjáratokban, csupán véleményt nyilvánított a maga módján, a megfelelő helyeken és időben. 1937. július l-jével ment nyugdíjba. Aktivitása azonban nem szűnt meg. Széchenyi utcai lakása ezután is a szellemi élet központja volt. Nem tanított, de cikkeket, tanulmányokat írt, előadásokat tartott és fordította a minorita rendház latin nyelvű iratait. A háború 1944 végén szülőföldje közelébe sodorta. November 30-án Vitnyéden légitámadás közben egy eltévedt golyó megölte. Sopronban temették el édesapja mellé. Vucskits Jenő, a tudós tanár és nevelő Tanári magatartása és nevelési elvei a korra jellemző valláserkölcs alapjain nyugodtak és ötvöződtek a korszerű hazafiság igényeivel. Figyelemre méltó, hogy a Trianon után fellángolt irredentizmus szélsőségeitől távol tartotta magát, szólamait nem vette át, annak ellenére sem, hogy erre személyes oka is lehetett volna. Erdélyből ugyanis népes családjával, kis vagyonkájának elvesztése árán kellett menekülnie. A hazafiságról vallott felfogásának példája az a szimpátia, amellyel 1913-ban a szegedi egyetemi ifjúság tüntetését kísérte Szekfű Gyula ellen, aki „A száműzött Rákóczi" című könyvében alaposan megtépázta a nemzedékekben kialakult Rákóczi-ideált. Szekfű említett könyvét az egyetemisták összegyűjtötték és nyilvánosan elégették. (Ugyanakkor a miskolci diákok is tüntettek Szekfű ellen.) Gondolataiban és gyakorlati pedagógiájában felismerhetők Pestalozzi

16 szociálpedagógiájának és Eötvös József elitnevelési programjának hatásai. Elgondolásait, javaslatait főként az iskolai Értesítők bevezető tanulmányaiban tette közzé. Az Értesítő, amely korábban az események tárgyszerű felsorolásának foglalata volt, már működésének első évében jelentős tartalmi gazdagodást mutat: ettől kezdve jelennek meg mélyenszántó tanulmányai az aktuális oktatás-nevelési kérdésekről. 1925/26-ban alapos szociológiai és pedagógiai elemzést adott az iskola helyzetéről. A következő évben önálló kiadványként is megjelent „Az iskolai és családbeli nevelés főkérdései" című dolgozata. írásos munkáit szervesen egészítették ki 13 Debrecenben kiadott irodalmi és közéleti lap 14 Miskolcon, Hajdú Béla szerkesztésében kiadott, rövid életű folyóirat, 1937/38-ban jelent meg. 15 Eckhardt Tibor a két világháború közötti időszak jellegzetes politikai szereplője. Fajvédő programmal indult, majd a Független Kisgazdapárthoz csatlakozott, s 1932-től annak vezére lett. 1943-ban vitatott körülmények között az USA-ba emigrált. 16 J. Heinrich Pestalozzi (1746-1827) svájci pedagógus, a népnevelés és a családi nevelés propagálója. A szegénység megszűnését a jól szervezett oktató-nevelő munkától remélte. Módszerét nálunk Brunszwik Teréz is tanulmányozta. 828