A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 38. (1999)

BODNÁR Mónika: Balogh Béla, Putnok és Harmac történetírója

előbb egy terjedelmes dolgozattal fognak pótoltatni.

6 Annál részletesebben ismerteti a putnoki református egyház történetét, megjegyezve, hogy az egyháznál lévő adatokból egy terjedelmes és érdekes egyháztörténeti tanulmányt lehetne írni, s aki egykor erre vállalkozik, nem fog hálátlan feladatot vállalni.

7 Balogh Béla hosszú oldalakon keresztül ecseteli a település közösségének szervezeti életét, bár igazán mélyrehatóan inkább a számára időben elérhető korra, a 19. század első felére vonatkoztatva teszi ezt. A községi élet ismertetésének kiegészítéseként ad leírást a lakosság műveltségi viszonyairól, művelődéséről, szokásairól, viseletéről, lakásviszonyairól, a település társadalmi és etnikai rétegződéséről, valamint birtokviszonyairól. Putnok történeti monográfiájának második része a település 1848 utáni históriáját taglalja. Az 1848-49-es események leírása után Putnok város politikai viszonyait és társadalmi életének változását rögzíti az 1850-1880-as évekre vonatkozóan, beágyazva azokat a magyarországi viszonyokba. Ennek során a szerző több személyes élménnyel, tapasztalattal fűszerezi például a szabadságharc bukását követő önkényuralmi időszak eseményeinek leírását.

8 Értékesek a település társadalmi összetételére vonatkozó feljegyzései. Ugyancsak a második részben kerül sor a putnoki zsidóság, és a zsidó hitközség történetének ismertetésére. Az erről szóló fejezetet az izraelita hitközség művelt jegyzője, Hoffmann Ábrahám dolgozata nyomán közli Balogh Béla.

9 Ezt követően emlékezik meg a szerző a korabeli Putnok életében fontos szerepet játszó társulatok, intézetek és vállalkozások tevékenységéről, így a kaszinó, a méhésztársulat, a városi óvoda, a népbank, a Sajó-völgyi mümalom társulat, a művelődési társulat, a csizmadiacéh s végezetül a putnoki fürdő történetéről, mely leírás napjainkban, több mint száz év távlatából számos rendkívül érdekes és tanulságos adalékkal szolgál. Ezt követően Putnok mezőgazdálkodási és éghajlati viszonyainak ecsetelésével zárul a monográfia. Elolvasva e nagyszerű munkát, óhatatlanul fölmerül a kérdés: milyen eszme vezérelte Balogh Bélát, Putnok református lelkészét, hogy ilyen részletességgel megírja befogadó városa történetét? Erre a kérdésre a szerzői előszóban találjuk meg a választ: Midőn évekkel ezelőtt a putnoki ref. egyház lelkészévé lettem, kevéssel belépésem után hivatalosan megkerestettem, hogy a város képviselő-testületében részemre feltartott helyet foglaljam el. - Bár a helyi közviszonyokkal még teljesen ismeretlen valék, de állásomnál fogva a felém irányult bizalom elől nem térhettem ki, - annyival inkább pedig, mert lelkemben is buzgott a vágy, hogy a város közjava és emelkedésében mielőbb közremunkálhassak. .<? Putnok múltjának tanulmányozásában tehát első indokom csak az volt, hogy a város régibb községi viszonyaival alaposan megismerkedvén, a gyakran vitássá vált kérdésekben én is kellőleg tájékozva legyek, s a magánérdekekbe ütköző tulhajtásoktól óvakodva, közjóra irányuló törekvéseimben annál osztatlanabb méltánylásra számíthassak.

10 Ebből az idézetből az tűnik ki, hogy az 1860-as években az egyházközség lelkésze a polgári életben is nagy tisztességnek örvendett, s a képviselőtestületnek is tagja lett. legalábbis esetünkben. A város vezető testületének tagjaként nem engedhette meg magának a legcsekélyebb mértékű tájékozatlanságot sem. Időt, energiát 6 Balogh B., 1894. 132. A putnoki római katolikus egyház történetét - éppen az itt felvetett hiányosságokra hivatkozva - Csomor Ernő plébános írta meg 1966-ban. Munkája nyomtatásban nem jelent meg, de a kézirat a plébánia hivatalban fellelhető, másolatban GMA ltsz. 89.145.1. 7 Balogh B., 1894. 151. Ez azóta is aktuális. 8 Balogh B., 1894. 171. 9 Balogh B., 1894.201-213. 10 Balogh B., 1894.3-4. 816