A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

FEHÉR József: Szirmay Antal Hungaria in Parabolis-a

SZIRMAY ANTAL HUNGÁRIA IN PARABOLIS-A FEHÉR JÓZSEF „Mihelyt ruhát, nyelvet és szokást elhagytok, Azonnal megszűntök lenni, amik vagytok. " Szirmay Antal (1747-1812) író, történetíró korának, a 18. század második felének és a 19. század első évtizedének egyik legsokoldalúbb egyénisége. Kazinczy Ferenc kortársa; életútján, politikai karrierjén, tudományos munkásságán keresztül végigkísérhető a 18. század második felének egész időszaka: a felvilágosodás eszméinek jelentkezése Magyarországon, a felvilágosult abszolutizmus törekvései, a megerősödő nemzeti ellenállás, a magyar jakobinus mozgalom, a nyelvújítás kezdeti időszaka. Nyomtatásban 26 munkája jelent meg, kéziratban maradt műveinek száma 12. Nyomtatott müvei is jórészt hozzáférhetetlenek és kiaknázatlanok több okból is: egyrészt a fennmaradt példányok ritka előfordulásúak, másrészt latin nyelvűek; harmadrészt a később kiadott művei a 19. század második felére jellemzően némely sorozatok nehezen hozzáférhető köteteiként jelentek meg. Kéziratait az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára és a Zempléni Levéltár gyűjteményei őrzik. Szirmaynak elsősorban a helytörténetírás terén vannak maradandó érdemei. Megírta Zemplén {Notitia historica, politica, oeconomica montium et locorum viniferorum comitatus Zempléniensis, Kassa, 1798., Notitia topographica politica comitatus Zempléniensis, Budae, 1803., Notitia historica comitatus Zempléniensis, Budae, 1804,), Ugocsa (Notitia politica, historica, topographica comitatus Ugochiensis, Pestini, 1805.) és Szatmár (Szatmár vármegye fekvése, történetei és polgári ismerete, Buda, 18091810.) megyék történetét. Annak az országleíró törekvésnek a követője volt, amelyet Bél Mátyás kezdeményezett, s többek között Mocsáry Antal, Magda Pál, Fényes Elek, Palugyay Imre, Hunfalvy János, Pesty Frigyes vittek tovább és teljesítettek ki. Összefoglaló történeti munkája a latinul írott Jacobinarum Hungaricorum História (A magyar jakobinusok története, 1809.). E müve, mely „akart és nem akart hazugságok szövedéke" (Kazinczy), késztette a magyar nyelvújítás vezéralakját arra, hogy megírja a magyar irodalom egyik legfontosabb művét, a Fogságom naplóját. Részt vett a magyar nyelv megújításában is. Összeállította a törvénykezésben és közigazgatásban használt latin szavak magyarázatát (Magyarázattya azon szóknak, mellyek a magyarországi polgári s törvényes dolgokban előfordulnak, némely rövidebb formákkal, Cassoviae, 1806.). Ezzel Pápai Páriz Ferenc író, szótáríró nyomdokain járt. Igen érdemleges könyvet írt a szőlőművelésről {A tokaji, vagyis hegyaljai szőlőknek ültetéséről, a boroknak csinálásáról és megtartásáról, Pest, 1810.). A felbecsülhetetlen kincsű Zempléni Levéltár (Sátoraljaújhely) logikai rendjének kialakítása az ő nevéhez fűződik. E munkáját folytatta és teljesítette ki Kazinczy Ferenc, elismeréssel emlékezve meg elődjéről, „e szertelen erejű és felvilágosított hűségű férfiú"ról. 571