A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

DANKÓ Katalin–FELD István–SZEKÉR György: A régészeti kutatások jelentősége a sárospataki vár építéstörténetének felderítésében

/. kép. A belső vár földszinti alaprajza (sraffozott: biztosan Perényi Péter-kori falak) század végi építési időben

6

. Ez utóbbi részletes indoklása ugyan elmaradt - egyetlen építész sem fejtette ki, hogyan képzelhető el folyosó- és lőrésrendszerek, hatalmas kőkeretes nyílások utólagos kialakítása -, mint ahogy senki sem vállalkozott Varjú Elemér ugyancsak sommásan kifejtett - véleménye cáfolatára sem, ő ugyanis már 1932-ben leszögezte: ez a „remek épület, úgy ahogy ma előttünk van, egészen Perényi Péter alkotása".

7 Az igazsághoz tartozik ugyanakkor, hogy Détshy Mihály 1966-ban még nem zárta ki a torony Perényi Péter által való emeltetését sem, később azután mégis hatása alá kerülhetett a „szebb a régi" álláspontnak, s még 1987-ben is csak a torony gyökeres átala6 L. erre: Gömöri János: A Pálócziak sárospataki és szerednyei lakótornya. Műemlékvédelem XV. (1971) 162-168. (Itt kell megjegyeznünk, hogy Gömöri csak irodalomból ismerte a szerednyei tornyot. Magunk 1997. évi helyszíni szemlénk során megállapíthattuk, hogy a két építmény között semmilyen kapcsolat nem állapítható meg, ugyanakkor Szerednye valóban egy jelentős késő gótikus épület.) A szerző álláspontját egyébként később is fenntartotta: Gömöri János: A sárospataki plébániai iskola feltárása. A magyar iskola első évszázadai. Kiállítási katalógus. Győr, 1996. 70. (térkép) 7 Varjú Elemér: Magyar várak Bp. é. n. (1932) 136-141. 376