A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

HECKENAST Gusztáv: II. Rákóczi Ferenc udvari tanácsa

Radvánszky János (ev.) Radvánszky Györgynek, az eperjesi vértörvényszék egyik áldozatának fia, Gerhard György sógora, a szabadságharc kitörésekor Zólyom vármegye alispánja. Már 1703 szeptemberében Rákóczi híve, novemberben ezereskapitány,

37 az Udvari Tanácsnak valószínűleg megalakulásától fogva tagja, igazolhatóan 1704. március 27 óta titkos tanácsos (consilii aulici intimus consiliarius),

38 1704 júniusától 1705 elejéig Rákóczi fejedelmi biztosa Erdélyben.

39 Ha a szécsényi országgyűlés szabályos diaeta lett volna, ő lett volna a követi tábla elnöke; miután az Udvari Tanács politikai elképzelései Bercsényi fellépése következtében kudarcot vallottak, „ország kincstartója" (thesaurarius, aerarii regni conservator) címmel a Gazdasági Tanács elnökhelyettese lett

40 Szirmay Miklós (ev.) zempléni alispánfi, Thököly regéci kapitánya, a 17. század végén Rákóczi és Bercsényi közös jószágigazgatója, titkos szervezkedésüknek is részese.

41 A szabadságharc táborában 1704. március 10-én mint a sóügyek főcomissariusa tűnik fel,

42 ugyanezen év szeptemberében „tanács", illetve „belső tanács" (azaz intimus consiliarius) címmel.

43 Miután a sóügyek irányítása 1704 végén más szervezeti keretet kapott, további politikai szerepe nem volt, ismét Bercsényi jószágigazgatója lett.

44 Török András (róm. kat.) Torna vármegyei alispánfi, a szabadságharc kitörésekor Nógrád és Kishont vármegyék alispánja, jászkun vicekapitány. 1703. október 20-a körül a tokaji táborban csatlakozott Rákóczihoz, aki megerősítette jászkun vicekapitányságában. 45 1704. november 15-i adat szerint „tanács,

46 1705 tavaszától udvari vicekapitány, Vay Ádám udvari marsall helyettese a szabadságharc végéig. A szakirodalomban három név merült még föl az Udvari Tanáccsal kapcsolatban: Kajali Pál, Ráday Pál és Radics András neve. Minthogy a tanácstagság egyerlen lehetséges igazolója egy olyan forrás, amely valakit „consiliarius"-nak vagy „tanács"-nak mond, velük kapcsolatban csak azt szögezhetem le, hogy nem ismerek olyan forrást, amely Kajalit vagy Radicsot consiliariusnak nevezné; Ráday consiliarius címéről pedig csak 1706 nyarától kezdve vannak adatok,

47 amikor az Udvari Tanács - legalábbis rendszeresen és hivatalosan - nem működött. Óvatos fogalmazásom oka egy 1706. július 13-án kelt irat, „az salétrom iránt lett dispositio, Érsekújváron, „in Excelso Consilio Aulico".

48 Magyarázatot adni nem tudok. III. Az Udvari Tanáccsal kapcsolatban 16 igazolható nevünk van, 15 consiliariusé, akik közül az egyik (Vay) praeses is, és 1 secretariusé (Bulyovszky). Bizonyos, hogy ezek mind nem kezdettől fogva voltak tagjai a Tanácsnak. A forrásadottságok ebből a szempontból különösen rosszak, hiszen több tanácsosról is csak egy-egy véletlenül ránk 37 OSzK Kt Fol. Hung. 1389/2. föl. 283.; Archívum Rákóczianum I/IX. 134. 38 OSzK Kt Fol. Hung. 1389/3. fol. 23. 39 R. Kiss I. 1906. 40 Rákóczi Tár. I. 432.; Archívum Rákóczianum. I/III. 354. I/V. 473. 41 Lukinich I. 1935. I. 54. 42 Bánkúti I. 1992. 43-46. 43 MOL G. 19. II. 2.i. Protocollum instantiarum 1704. szeptember 6. No. 98.; G. 17. II. l.a. 1704. szeptember 17. 44 MOL G. 24. II. 6.a. 1708. október 26; Archívum Rákóczianum I/VIII. 47, 51, 377. 45 Ráday Pál Iratai. I. 48; OSzK Kt Fol. Hung. 978. fol. 19, 25. 46 MOL G. 19. II. 2.i. Protocollum instantiarum 1704. november 15. No. 36. 47 Ráday Pál Iratai I. 598.; Archívum Rákóczianum. I/I. 664. 48 MOLG. 17.11. l.a. 565