A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOVÁTS Dániel: Zempléni Kazinczy-ünnepek 1859-ben

hály köszöntötte fel... A Nemzeti Színházban is végbement 'Thália hódolata'. Méltó megemlítenünk, hogy a miskolci iparosok külön ünnepséget rendeztek, s a lelkes 500 főnyi tömeg Bedé György szabómester javaslatára Kazinczy szobrára adakozott."

30 A borsodi Mezőcsáton december 21-én tartottak Kazinczy-estélyt.

31 Az abaúji ünnepségekről, a közhangulatról az akkor Bánfalván élő Kazinczy Gábor számol be egyik Mikó Imréhez írt levelében 1860. február 20-án. „A Kazinczy-ünnepélyt Abaújban nem engedte meg a felsőség s a megye Rendéi azt egy félre fekvő, járhatlan útú faluban tárták meg 'tánczvigalom' név alatt, 12d. Meg voltam híva, s az irtózatos idő s még irtózatosb út daczára el kellett mennem. Amit láttam és hallottam, az minden képzelmet felülhalad s valóban leírhatatlan. Egy tengerével a benyomásoknak jöttem el: mi lesz mind ebből? Tehát tényleg a hazafias lelkesedést táplálták ezek az ünnepségek, jól sejtette Bécs."

32 Tompa Mihálynak csak röviden említi útját, amikor 1860 februárjában kimenti magát a rimaszombati megemlékezésről való távolmaradásáért: „Kár, hogy nem jöttél Bátorba, szintoly, mint hogy én elmaradtam Rimaszombattól. De az abaúji útban áthülvén, fuldokló köhögésem nem engedte a szobát elhagynom..."

33 Sárospatakon csak december 3-án került sor a megemlékezésre. Mint láttuk, az országos kezdeményezés innen indult, érdekes és a korra jellemző módon Erdélyi Jánosnak mégis akadályokkal kellett megküzdenie, s engedményekre kényszerült. Szemere Miklósnak 1859. november 24-én számolt be erről. Levelét kortörténeti dokumentumnak tekinthetjük: „Igen, mi meg fogjuk ülni Kazinczy ünnepét, megüljük, de egyszerűen, pusztán az iskolai ifjúságra szorítkozva. - Elmondom, hogyan jutottunk ide. Zsarnay most rektor, és jól megjegyezd maholnap egy év óta M. Akadémiai Tag. Ő úgyis mint rektor, úgyis mint Tag, legbúzgóbb sürgetője volt az ünnep megtartásának, s nem vártunk egyebet, mint az ifjúság összejövetelét, mert jól tudod, hogy okt. 27-kén nincs Patakon iskola. Majd jött az Egyházmegyei gyűlés nov. 8-kán, az egyházkerületi 15-kén, ezek által is levén elfoglalva egynémelyikünk, halasztottuk, de az iskolai szék nevezett ki bizottmányt programm készítésére: engem és Finkey Pált. Mi beadók a programmot, melyben a rektorra terveztük a megnyitást és bezárást, Csornára mint irodalom tanárára az emlékbeszéd elmondását, s igy tovább valami 5-6 pontban. Ezen közben kapunk egy hivatalos levelet Kassáról, melyben az iskolának meghagyatik, hogy ha valamely tanár ne talán idéztetnék, ne akadályozza, de sőt helyettesítéséről gondoskodjék. Éhez jő még, hogy elébb már Pálkövit a kézsmárki jegyzőkönyv kinyomtatásáért elitélték, Hegedüst a nov. 8-kán tartott egyházmegyei gyűlés jegyzőkönyveért megmotozták. Nosza erre az én Zsarnaym, mint a ki egyházkerületi jegyző, megijed, felhőket lát a tiszta égen, és kezd a Kazinczyünnep szóbahozásakor ürügyet keresni, hogy magát mindenből kivonhassa; hogy reá mint rektorra az semmiképen nem tartozik, hogy Kazinczy nem alapító (!!), hogy ő azt sem tudja, Patakon lesz-e akkor (értvén: hogy elfogják, elviszik Kassára); ekkor neki kezd Csorna is a maga sofistikus beszédeivel, hogy ez csak puszta szépirodalmi ünnep, melyben a tanároknak semmi tettleges részvéte sem lehet; ők fognak örülni, de beszédet nem mondanak, különösen bevallotta - nagy restsége miatt - hogy ő nem ismeri ugy Kazinczyt - irodalom tanár létére, miszerint méltó beszédet irni képes volna és igy bevallotta képtelenségét, lerázta a beszédirás terhét, devalválván Zsarnay kedves kollegájával 30 Csorba Zoltán 1994. 95-96. 31 Kempelen Győző 1860. 151. - A 158. oldalon télhó (január) 17-ét is említi a szerző. 32 Irodalomtörténeti Közlemények, 1932. 400. Idézi: Csorba Zoltán 1994. 98. A helyszín Gagybátor volt. Rimaszombatban még októberben, 27-én megvolt az ünnepség. Kassai megemlékezésről nincs adatom. 33 Tompa Mihály 1964. 333. 662