A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

JACZKÓ Zsolt: A hadseregállítás kezdeti nehézségei Zemplén vármegyében 1848 tavaszán

volt. A nemzetőrzászlóaljak 4-6 heti váltásokban teljesítettek szolgálatot, melyeket csak őrszolgálatra, szállítmányok biztosítására lehetett felhasználni, így hiányzott egy komoly harci erő, amely útját állná a délvidéki nemzetiségi zavargásoknak, s a törvény adta lehetőségeken belül a forradalom vívmányait is meg tudná védeni.

12 Tokajban és Zemplén vármegyében márciusban viszonylagos nyugalom tapasztalható, egyelőre nem tartják szükségesnek a nemzetőrség felállítását. Majd csak az április 10-i vármegyegyülés hozta meg a határozatot a nemzetőrség felállításáról. Először Újhelyen, Gálszécsen, Sárospatakon alakul nemzetőrség. Sok a hátráltató tényező, rendkívül kevés a katonailag képzett egyén, a nagy fegyverhiány és a népben való bizalom hiánya tapasztalható az egész országban.

13 Tokajban május 7-én hallunk először nemzetőrségről, mégpedig Kőnig Károly sóhivatalnoki pénztáros kérelméből, miszerint a sóhivatalt, illetve a hidat a nemzetőrök védik s számukra a sóhivatal épületében biztosítottak szállást. Számuk bizonytalan, bár valószínű ekkor még csak néhányan lehettek, hiszen az épületben két kisebb szoba állt a rendelkezésükre.

14 Mint már említettük, az 1848-as törvénykönyv minden jelentősége ellenére sem volt teljesen tökéletes, a legnagyobb hiányossága talán az volt, hogy nem tartalmazott nemzetiségi törvényt. Ennek hatása az egész országban, így Zemplén vármegyében is megmutatkozott. Az ország déli részein a végső lökést az áprilisi események adták meg (szerbek, horvátok), illetve a megyében az északi részeken az ukrán lázongások, amelyeket az ország- és megyevezetés ellenségesen kezelt, s amelyek miatt felgyorsult az ütőképes hadsereg megszervezése. A május 15-i minisztertanács több katonai intézkedést hozott. Egyebek közt elrendelte egy 10 000 főből álló önkéntes sereg kiállítását, melyben a belépő nemzetőrök háromévi szolgálatra kötelezik magukat, az álladalom részéről fegyverrel és ruházattal láttatnak el.

15 Ekkor szervezték meg az 1-10. számozott első tíz, honvédnek nevezett zászlóaljat, amely jogilag a nemzetőrséghez tartozott. Tagjaira nem vonatkozott semmilyen vagyoni cenzus s szervezetileg is eltért tőle. Állandó és komoly erőt jelentettek. Az új sereg emberanyagát nézve feltűnik az egykori cs. kir. hadseregbeli tisztek magas aránya, az eddig is aktív ún. jurátusok (egyetemi hallgatók) magas száma. Ugyanakkor nagyobb számban vállalkoztak fegyverfogásra a szegényparasztok és falusi nincstelenek, akiknek a katonáskodás is anyagi emelkedést jelenthetett, illetve a munkanélküliség elől menekülők, de sok esetben egyszerűen áldozatkészségből jelentkeztek. A május 16-i felhívás mellett fontos intézkedéseket hoz az országos vezetés. Minden vármegyében járások szerint választmányt kell alakítani a nemzetőrök összeírására és hasonlóan a huszárnemzetőrség felállítására is. Ugyanakkor megszabják a beküldési határidőt is. A vármegyegyűlés megbízza a megye 8 rendezett tanácsú városát és a 21 kerületbe kirendelt összeírókat azzal, hogy a miniszteri leirathoz csatolt minta szerint a nemzetőrséget helységek szerint összeírják és rendezzék.

16 Az összeírásokat június közepéig be kell nyújtani. A kerületenként kirendelt összeírókat bízzák meg a szervezéssel Barkóczy Imre elnöklete alatt. Augusztus 7-ig már 13 000 főt írnak össze. A vármegye 8 rendezett tanácsú városa: Tokaj, Keresztúr, Tarcal, Tállya, Mád, Patak, Liszka és Újhely. Az összeíró bizottságokat 21 kerületbe küldték ki. A tokaji kerület összeíró biztosa Szirmai Ödön és Spillenberg Gábor volt. A kerülethez tartozott Tokaj, Tállya, Keresztúr, Tarcal, Mád, Kisfalud, Zombor és Rátka. Június 9-én már a 12 Kiss Gábor Ferenc: A hadseregállítás kezdetei, 86-96. In. Belvedere, 1998/X. 3-4. Szeged 13 Beké Lajos: A zempléni nemzetőrség, 52 In. AZT IV. (1899) 14T.M. Ad 047. 15 Kissi. m. 86. 16 Bekéi. m. 81. 653