A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RÉMIÁS Tibor: Nemes királyi csizmadiacéh Szepes mezővárosában – Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére

akarja meg fizetni, sem munkáját meg láttatni, a melly nem tsak a Czéhnek, de még Ns. Országunk Vásárló Lakossinak is talán néhányszór károkkal szokott esni; mindazonáltal azt nyilván tapasztallyuk, hogy a melly Czéheknek szabadsága és Articulussa Cassárúl Kegyelmetektül adatott, azoknál, és azok előtt külömben vagyon a Kegyelmetek állapottya, de ezen Ns. Királyi Czéhet Kegyelmetek azok közibe nem számlálhattya, sem állapottyokat a szerint nem reputálhattya; hogy pedig bizonyos esztendők alatt Kegyelmetek mi közöttünk is azzal a szabadsággal élt, az tsak attúl volt, hogy azon Accordának párja a Szepsi Ns. Királyi Csizmadia Czéhnél nem volt, és continentiáját nem tudván, és Kegyelmetek is amicabiliter (?) ki nem adván, nem tudták magokat mihez alkalmaztatni, máskint a szomszédság tekintetijért is kívántak Kegyelmeteknek ideig reflexióval lenni, de nyilván való dolog, és maga sem tagadhattya Kegyelmetek, hogy azon pretendált Kegyelmetek szabadságát régtül fogvást ellenzettek, és Kegyelmeteket is mind Leveleik, mind pedig betsületes Követei által sok ízben és sok rendben búsították, a mint mostan is, mivel azon dolog Ns. Királyi Czéheknek szabadsága ellen vagyon, abban meg nem nyughatván, sem azon Antecessoraiktúl adattatott Testimoniális mellett azon pretendált dologra nézve meg nem álhatván, arra nézve Kegyelmetek vagy erőssebb fundamentumbúi bizonyítson, vagy pedig ezen Ns. Királyi Czéhet is Kegyelmetek hasonló képpen respectállya, és a műlátástúl és annak taxájátúl absolvállya, máskint üly nevezetes sérelmeket, és Ns. Királyi Czéheknek régi boldog emlékezetű Királyoktúl adatott szép igasságoknak és szabadságoknak meg tsonkítását már tovább bé hunyt szemmel nem nézhetvén, kenteiének lesznek ott az hol illik és lehet Törvényes úton és módon orvosolni. Kitül való végső válasz tételét Kegyelmeteknek el várják ő Kegyelmek; mi pedig búsításunkrúl követvén maradunk igaz jó akarói: szomszédi Szepsi Várossá Bírája Tanátsával edgyütt." 2. „Mint fent Czéh Elöljáróinak, jelesül pedig Szarka Ferenc és Rosnay István csizmadia, Ratkovszky Ferenc és Jókus Mihály varga Czéh mesterek egyhangú vallomásából kiderülvén az, mi szerint helyi lakos Fried Leopold mesterségére schuszter - minden eddigi szokás ellenére a Szepsi varga Czéhbe tagul felvétetett - daczára annak, hogy nevezett Czéh, - a czéhbe állótól a Polgári Taxa befizetéséről szólló bizonyítványt ki vette volna - továbbá mivel a panaszolkodó Csizmadia Czéh azon régi szokás jogát, melly szerint schuszterokat - Társulatába felvenni - jogosítva volt jelenleg is a Czéhbe lévő 7. schuszter mesternek ott lettéről igazolván annak okáért a Törvénytelenséget elkövetett Varga Czéh, Czéhbe álló Fried Leopoldtól felvett 10 frt. o. érez Czéh taksának a Szepsi Csizmadia Czéh részére, továbbá 1 fit. o. érez idézési díjjnak leendő 24 óra alatti vissza fizetés terhében elmarasztaltatik, s erre a végrehajtás elrendeltetik, jövőre pedig a Varga Czéh minden illyen törvénytelenségek elkövetésétől külömbeni fenyítés híjjá alatt eltiltatik. Kiadta Kossuth János Szepsi Város Jegyzője. Az ítélet helybe hagyaték és végre hajtása megrendeltetik. Kelt Szepsi Április 8. 1861. Kunt János főszolgabíró." 3. „Tekintetes Ipar és Kereskedelmi Kamara! Folyó 1863

dlk évi Augusztus hó 20

án 298/2 sz. a Kelt Nagyrabecsült azon megkeresés alapján: - adnók kimutatását a Czéhünk iparágazatánál alkalmazásban lévő Csizmadia legények munka díjjának, van szerencsénk telljes tisztelettel következendőkben válaszolni: l

or A Városunkban léttező Csizmadia Mesterek, sem Magyar Csizma, sem Bagaria Csizma, sem Halbstiefel készítésével nem foglalkoznak, hanem tisztán és kizárólag a Pór nép által viselni szokott legközönségesebb Csizma készítésével, mellyet Magyar Csizmának csakis annyiban lehet nevezni a mennyiben magyar veszi meg és hordja el. - így mi a fent jelölt csizmák elékészíthetési árát meghatározni képesek nem vagyunk. 2

or Czéhünk tagjai mint Szepsi Város polgárok mesterségök folytatására nem áldozzák telljes idejöket, mert kereset módúknak fele részét képezvén mesterségük üzlete mellett, jövedelmük egy részét ezen kereseti ágból szerzik bé - s így a legény bér bár gyérebben - vagy erőssebben folyik is a mesterség, mindig ugyanazonos. (Azon mesterlegényeket, kiket évenként egész évi tartamra szoktak felfogadni a gazdászatnál is alkalmazzák, például aratásnál, kapálásnál, stb., így évi fizetések leg nagyobb részét ellátásuk s ruházatuk képezvén rendszeres szokásban lévő legényi bért nállunk meghatározni nem lehet.) 3

or Ezen fent előadott elvekből indulva ki méltóztatik a Tekintetes Ipar és Kereskedelmi Kamara általlátni, hogy mi Szepsi Csizmadia Mesterek nem foglalkozván oly munka készítésével, melly a Császári hadsereg számára czélszerü, és alkalmatos lenne, a fent idézett tisztelt Kamarai megkeresésben foglalt részletesebb pontokra sem tudunk kellő felvilágosítással szolgálni, - mert mindazok mesterségünknél nem fordulnak elő, a mit onnan is beláthat a Tekintetes Iparkamara. 4

CT Nállunk tartozik minden mester legény kiket egész évi tartamra szoktunk felfogadni mindennap egy pár Csizmát mint szakmányt mesterének beszolgáltatni ez kötellyes, a tökélletesebb, vagy már alkalmatosabb, vagy próbáltabb legénynek, még kevésbbé művelt, s tapasztalatlanabb legény, állig képes keze munkája által magát a szükséges ruházattal ellátni, díjjá egy pár szakmány Csizma megvarrásának a legény részére 10 Xr. o. e., mellyhez a szükséges megkívántató tartozékokat mind a mester, s nem a legény szolgáltatja, a legény fő díjjazása étel s lakással való ellátásban állván - ez jele annak - hogy műveink a legnagyobb egyszerűséggel, 633