A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

RÉMIÁS Tibor: Nemes királyi csizmadiacéh Szepes mezővárosában – Különös tekintettel 19. századi vagyoni helyzetére, kapcsolatrendszerére és adakozókészségére

s cziczoma nélkül állítatván ki. Csak is a leg egyszerűbb nép osztály részére szánvák, s rólluk - minden másnemű csizmák készítéséhez sem következtetést, sem arányt venni nem lehet. A fentebb elősorolt indokokból kegyesen méltóztatik a Tekintetes Iparkamara által látni, miszerint mi Szepsi Csizmadia Czéh fent tisztelve említett megkeresésre ez alkalommal felvilágosító választ telljességgel nem adhatunk, kik egyébberánt mélly tisztelettel vagyunk Szepsibe September 7. 1863. Tekintetes Ipar és Kereskedelmi Kamara alázatos szolgája: czéhmester és alczéhmester." 4. „Mélyen Tisztelt Elnökség! Sajnálattal tesszük, hogy jelen sorainkkal alkalmatlankodni kénytelenek vagyunk, - hanem ezt a fenn czímzett elnökségnek köréhez tartozó társulat tagjai, valamint az abaúj Szepsi Közös Ipartársulat tagjainak egymás közötti jó viszony s rend fenntartása tekintetéből tennünk kell. Ugyan is a fenn tisztelt társulat által bennünk felszólítva arra, hogy a régi szokás vagyis a volt czéhnél szokásban volt nyilhúzás által történjék a vásárokoni sátrazás, mi bár ugyan erre kötelezhetők nem voltunk, hanem a jó viszony tekintetéből engedtünk s reá állottunk minden ellenvetés nélkül, - s mindezek daczára a tisztelt társulat tagjai közül Szakáll János és Szaniszló János a f hó 16-án Kassán megtartott Erzsébeti országos vásárkor, oly embertelenül s kihívólag viselték magokat, hogy ezen tettöket meg torolás nélkül nem hagyhatjuk. - A tény állás ez: ugyanis nevezettek a megállapodott nyílhúzás daczára társulatunk alelnöke Gergely János Úr sátorát azon helyről, melly hely őt a kihúzott nyíl után illette /eldöntötték, s így a rendet felbontották, s nevezett alelnök úr s társainkat megsértő kifejezésekkel is illették, mellyeket itt felhozni nem akarunk, csak is annyit, hogy nevezettek még azon kifejezésekkel is éltek: «mit nekik a törvény, hunczut még az is, kik a törvényeket megtartják», már mi pedig szentesítést nyert törvényeinknek engedelmeskedni s azt tiszteletben tartani fogjuk mint az parancsolva van. Azért tehát a fentebbieket előadása után kérjük miszerint nevezett s panaszlott Szakáll János és Szaniszló János társulati tagokat, úgy nem különben minket alól írakat, minél előbb be idézni s őket az elkövetett rendzavarás s sértegetésekért a Szepsi róm. cath. és refm. egyházak javára pénz büntetéssel megfenyíteni, - s a rend pontos megtartására utasítani, - tesszük ezen feljelentésünket a mélyen tisztelt Elnökséghez, azért ne hogy a jó viszony s barátság felbontassák, azonban ha ezen jogos követelésünknek eleget tenni vonakodnék, úgy mi az elkövetett rendzavarás s helytelen törvényt sértő kifejezésökért, a törvény rendes útján fogunk magunknak orvoslást szerezni. Midőn ezen feljelentésünket tesszük egyúttal kijelentjük azt is, miként egy 8 tagból álló gyűlést összehívni szíveskedjék azon indokból, hogy a két társulat között szóbelileg létrejött nyíl iránti egyesség írásba foglaltassák a további rend megzavarás kikerülése tekintetéből, - melyet is ha tenni vonakodnának, úgy mi ezennel a kötött egyességet érvénytelennek lenni nyilvánítjuk, s jövőre nézve az országos vásárok alkalmával újból az egyik sort fogjuk elfoglalni. Kérelmünknek mielőbbi elintézését kérve vagyunk. Szepsiben 1881. November 20

án Tisztelettel az abaúj Szepsi Közös Ipartársulat nevében Hágen János elnök, Gergely János alelnök, Kiss József, Major István, Barlko József jegyző." 5. „T. Ipartársulati Elnökségnek Szepsiben! A nagymélt. m. kir. Földmívelés, Ipar és Keresked. ügyi Minisztérium még 1884 évben 39226 szám alatti rendeletében hangsúlyozta azt, hogy ipartestületek létesítése és működésük elősegítése képezze az ipartestületek kiváló gondját. A czímzett elnökség bizonyára bír tudomással arról, hogy feladatához képest Szepsiben megkísértettem az ipartestület létesítését, azonban eredmény nélkül. Amidőn az országban ez idő szerint körülbelül 200 ipartestület működik, - nem kell külön kiemelnem, hogy éppen az iparos elem önérzetének is művelési fokának emelésére mily jótékony hatással vannak az ipartestületek, már ez okból is kötelességemnek ismerem a helybeli iparosokat újból arra buzdítani, hogy ipartestületet alakítsanak, mi, ha némi áldozattal jár is minden esetre megtermi gyümölcsét, már a tekintetben is, hogy az ipartestület kebelében az egyes iparágak vagy iparcsoportok szakérdekének önálló képviseletére és vagyonának külön kezelésére jogosítva lesznek, - s így ez által vagyonukat saját céljaikra jobban értékesíthetik. Nagyon tévesztett eljárásnak kell tekintenem Szepsiben azt, hogy Szepsiben 2 ipartárulat működik. Minden cél nélkül, a helyett hogy az erők öszp on tosítta tnának. Azon reményben, hogy a t. elnökség jóakaratú s az iparosok érdekében táplált szándékomat méltányolni fogja az iránt keresem meg, szíveskedjék mentől előbb az ipartársulat tagjait egy értekezletre összehívni, s ott a megalakíttatni célzott ipartestület eszméjét, annak az iparokra előnyös voltát komoly megbeszélés tárgyává tenni, s minden körülmények közt odahatni, hogy az ipartestületek állítását elhatározzák, s azt nekem tudomásomra hozzák, hogy annak alapján Szepsi összes iparosait egy értekezletre meghívjam és személyesen buzdítsam az ipartestület alakítására. Jól tudom, hogy az iparosok az ipartestület alakításától nem vonakodnak, csak az azzal járó kiadásokat tartják magokra nézve terheseknek , de most e helyen is hangsúlyozom, hogy azon terhet ha az összes képesítéshez kötött iparosok 3

A része belép az ipartestületbe, fejenként 2 frt-nál többet fizetni alig fog. Szepsi 1889. Mártius 14. Főszolgabíró" 634