A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
SPÓNER Péter: A miskolci csizmadiacéh története a megalakulástól a céh felszámolásáig (1667-1872)
receni csizmadiacéh megalakulása. Térségünkben Sárospatakon alakult az első csizmadiacéh 1609-ben. 7 A sárospatakiak a kassai csizmadiák artikulusait vették át. A 17. század első felében még gyakori, hogy a csizmadiák vargákkal, tímárokkal, szíjgyártókkal alapítanak közösen céhet, azonban a század második felétől kezdve szinte mindenütt különválnak ezek a mesterségek. Általában jellemző a magyarországi csizmadiacéhekre, hogy nemcsak a nagyvárosok céhei alakítottak ki vidéki vonzáskörzetet és vettek fel vidéki mestereket, hanem ezt megtették kisebb települések, sőt birtokközpontok céhei is. A városi mesterek termékei között is az egyik legfontosabb darab a parasztcsizma volt. Elkészítése ugyan nem volt túl nehéz, mégis az egyik legjelentősebb bevételi forrása volt a csizmadiáknak. Mivel elkészítése nem igényelt különösebb szaktudást, ezért a 18. század végétől ha valaki mester akart lenni, akkor tőle nem is fogadták azt el, mint remeket, hanem valamilyen úri csizma elkészítését írták elő. Sajnos régi csizmák csak nagyon kis számban kerültek elő. Gyakori emlék viszont, hogy az a mester, aki megérte a mesterjoga ötvenéves jubileumát, az a régi remek kicsinyített másolatát készítette el, amit azután a céhládájukban őriztek. 8 A MISKOLCI CSIZMADIA CÉH ALAPÍTÁSA „ Csizmadia csalár, minek most a csizmaszár elugrott a pipaszár A csizma kiszabódik és párosan megvarratik a piacra vitetik kétlábon " 9 A miskolci csizmadiacéh alapításával kapcsolatban sokáig nagy volt a bizonytalanság. A század elején még úgy tartották, hogy a céh a 16. század elején alakult. Szendrei János 1904-ben közölte is, az általa a csizmadiáknak tulajdonított, 1521-ből származó alapító okirat teljes szövegét. 10 A céh utóda, a csizmadia ipartársulat 1924-ben meg is emlékezett a miskolci csizmadiaság 400 éves jubileumáról. 11 A megemlékezést követően a helyi újságok hasábjain lángolt fel a vita a céh alapításának pontos dátumával kapcsolatban. Különösen a levéltár két munkatársa - dr. Magasházy Béla főlevéltárnok és Leveles Erzsébet - vitatta e korai időpontot. Ezt támasztotta alá - egy 1634-ből származó miskolci árszabás, amely még csak vargákról tesz említést. Ugyanakkor egy 1621-ből származó sárospataki árszabás - az ottani céh 1609-ben alakult - már pontosan elkülöníti a két mesterséget: varga müvek: a szekernye, a saru, a cipellős, a ficsor; csizmadia müvek: csizma, sólya, papucs. 12 Egy miskolci céh privilégiuma csak akkor vált jogerőssé, ha azt a vármegye nemesi közgyűlése kihirdette. Ezt az iratot Leveles Erzsébet publikálta 1924-ben 13 . E szerint a „bizonyság levélben jobbaházi Dőri András, Borsodvármegye alispánja és szolgabírói igazolják, hogy Somodi János a miskolci csizmadia-céh hites jegyzője átadta nekik a miskolci csizmadia-céh Kassa sz. kir. város tanácsától 1667. augusztus 19-én adomá7 Éri I.-Nagy L.-Nagybákay P., 1975. II. köt. 272. 8 Magyar Néprajz, 1991. III. köt. 302. 9 HOM Na. Ltsz. 777. 10 Szendrei J., 1912. II. köt. 521-526. 11 A megemlékezésre az I. VH utáni nehézségek miatt, csak 1924-ben került sor. Miskolci Napló 1924/179. 12 Román J., 1986.65. 13 Leveles E., 1924/199. sz. 3. 604
