A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KUBINYI András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben

arány Sopron megyében is), viszont Abaújban csak 43,8%-ban. Míg a nyugati hét megyében a központi helyek 78,5%-a (majdnem a borsodi arány!) vásártartó, addig az északkeleti négy megyében csupán 61,9%. Természetesen ez lehet a forrásadottság, vagy e sorok írójának a hibája is, az azonban nagyon valószínűtlen, hogy a rosszabb forrásadottságú Somogy megyében 36 központi hely közül 34-ben igazolható a heti, vagy országos vásár, Abaújban pedig, amely nem volt török kézen, jobban fennmaradtak oklevelei, 16 központi helyből csak 7-re igazolható a vásártartás. Ilyen nagy eltérés objektív, vagy szubjektív hibák (forrásadottság, az én figyelmetlenségem) alapján nem lehetséges. Kísérletképpen egybevetettem készülő munkám alapján három kelet-dunántúli megyével is. A Somoggyal szomszédos, hozzá hasonlóan igen népes Tolna megyében 39 központi helyre maradt adat, közülük 24-ben, azaz 61,5%-ban tudom igazolni a vásártartást. Érdekes, hogy ez pontosan megfelel a Heves megyei aránynak. A Győrrel szomszédos Komárom megyében 11 központi hely közül 7, azaz 63,6% a vásártartó (Győrben 71,4%). A kérdést tovább bonyolítja, hogy Komárom keleti szomszédja, Esztergom megye 9 központi hellyel rendelkezett, ahol hétben, azaz 77,8%-ban mutatható ki hetipiac, vagy sokadalom, ez az arány pedig a nyugat-magyarországinak felel meg. Bár meggyőződésem, hogy fognak még előkerülni újabb vásártartó helyek, amelyek módosítani fogják a fenti számokat, az azonban teljesen valószínűtlen, hogy az egyes megyék közti arányok jelentősen módosulnának. Az mindenesetre tény, hogy voltak olyan megyék, ahol az átlagosnál több olyan, mezővárosnak nevezett település állt, ahol nem tartottak vásárt. (A vásártartás különben nem volt a városok szükséges velejárója sem: pl. léteztek külföldön valódi városok, ahol semmiféle vásárt nem tartottak.

48

) A nem vásártartó mezővárosok viszonylag nagy száma Abaújban esetleg Kassa nagy hatásával is magyarázható lenne, ellene szól viszont, hogy Sopron megyében, ahol a megyei névadó település Kassával egyenrangú tárnoki város, más az arány. Az viszont feltűnő, hogy Borsod a nyugat-dunántúli átlagnak felel meg. Ezzel kapcsolatban utalnék a tanulmány korábbi részében bemutatott III. táblázatra, ahol a 6 központi helypontos és nála magasabb pontszámú centrumokra eső megyei népesség, illetve terület arányát mutattam be. Borsod ott az átlagnak felelt meg. Igaz, a többi megye esetében nem tudok összefüggést kimutatni. így egyelőre ez is olyan kérdés, amire ma még nem tudok választ adni. Még egy kérdés. 1971-ben az egyetemre járók száma alapján kíséreltem meg az egész ország területére a települések között hierarchikus térbeli rendet összeállítani. Ez az új rendszerem alapján a tíz kritérium közül csak az egyik, mégsem érdektelen egybevetése a mostani, nagyobb összehasonlító arányra támaszkodó összeállítással.

49 Korábbi tanulmányomban csak a 8 hallgatónál többet adó településeket állítottam össze. Négy megyénkből - a legmagasabb számtól haladva lefelé - a következő központi helyek for48 Vásártartással nem rendelkező német városokat sorol fel: Carl Haase: Stadtbegriff und Stadtentstehungsschichten in Westfalen. In: Die Stadt des Mittelalters, I. k. hsgg. v. Carl Haase, Darmstadt 1969. 63. 9. j. 49 Kubinyi 1971. (mint 15. j.) 58-78.; Itt jegyzem meg, hogy Szakoly Ferenc: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez (Humanizmus és reformáció 23.), Bp. 1995. 24-26. azt vizsgálta, hogy egyházi személyek, korai reformátorok honnan származtak, hiszen ebből is kimutatható egy bizonyos település-hierarchia. Régiónkból hét helységet sorol fel, ezek a legtöbb onnan származóktól kezdve a következők: Szikszó, Gönc, Abaújszántó, Eger, Kassa, Miskolc, Nagytálya. Ez azt jelenti, hogy fenti kategorizálásunk alapján hat elsőrendű és másodrendű város és jelentős, város jellegű mezőváros közül - Gyöngyös kivételével - a többi öt, az 5. részleges város jellegű mezővárosból egy (Abaújszántó), valamint egy, központi helyként elő nem forduló falu, Nagytálya található meg Szakálynál. Az, hogy a hat legjelentősebb központ közül öt szerepel, kölcsönösen igazolja a két, egymástól különböző megközelítési rendszer felhasználhatóságát. 514