A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
KUBINYI András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben
dúlnak elő. Kassa (117), Gyöngyös (19), Szikszó és Miskolc (15-15), Gönc és Eger (1414), azaz Kassa az I., a többi öt az V. hierarchikus szint városaihoz tartozott. 50 Ez pontosan azokat a településeket jelenti, amelyeket az új pontszámos rendszeremben az első csoportba soroltam, azaz 2I-nél magasabb centralitási pontszámot kaptak, így legalább a kisebb városokhoz és jelentős, város jellegű mezővárosokhoz sorolhatjuk. Ezek hiánytalanul, ha nem is azonos sorrendben, előfordulnak az egyetemre járók között. A következő, VI. hierarchikus szinthez azonban nemcsak a 8-nál több hallgatót küldő települések tartoznak. Az alacsonyabbakat is figyelembe véve: 6 hallgatót küldött Jászó, 51 (Mezőkeresztes, 52 Pásztó. 53 Ötöt (Abaúj)Szántó, 54 Szina, 55 Rudabánya, 56 (Gyöngyös)Pata. 57 Ez azt jelenti, hogy a három közepes, város jellegű mezőváros (16-20 pont) közül Pásztó idetartozik, a másik kettő közül Sajószentpéter valószínűleg csak azért maradt ki, mert a sok Szentpéter helynév közül nehéz biztosan kiválasztani Sajószentpétert, 58 így csak Heves maradna ki. A - Jászberény kivételével - 11 részleges város jelleggel rendelkező mezőváros közül kettő, Jászó és Szántó tartozik ide (18,2%), míg a 6-10 pontos 32 átlagos mezőváros közül négy, Szina, Keresztes, Rudabánya és Pata, azaz 12,5% adott egyetemre járókat. Ez azt is jelenti, hogy területünk négy bányavárosa közül a fele, Jászó és Rudabánya idetartozik, úgyhogy lehet, hogy ezek, valamint pl. Szina, a valóságban esetleg magasabb kategóriának felelnek meg, mint ahogy azt a pontszámok alapján tarthatnánk. Az viszont ezek után teljesen biztosnak látszik, hogy a nagyobb számban hallgatókat küldő települések nemcsak a központi helyeknek, hanem a városhálózatnak is részének tekinthetők. Ugyanezt látjuk a Nyugat-Dunántúlon. A hat 21 pontnál többet kapó település valamennyijéből jártak egyetemre, a 12 16-20 pontosak közül pedig 8-ból biztosan, (Somló)Vásárhely és (Győr)Szentmárton pedig a számos Vásárhely és Szentmárton miatt valószínűleg szintén idetartozik. Eszerint a 18, legalább 16 pontot kapott helység közül 14-ből biztosan, de esetleg 16-ból (azaz 77,8 vagy 88,9%) mentek egyetemre. Az arány pontosan azonos az északkeleti régió hasonló centrális helyeivel. Tanulmányunkban összehasonlítottam az ország két régiójának, város- és központi hely fejlődését. Tökéletesen tisztában vagyok azzal, hogy ezzel nem oldottam meg a középkor végi magyar városfejlődés problémáit, sőt, újabb, egyelőre még feleletre váró kérdéseket is feltettem. Sok minden még magyarázatra vár, egyrészt az egyes megyék egymástól eltérő fejlődése, ami ugyanazon a régión belül is szembeötlik, másrészt az, 50 Kubinyi 1971. (a 15. j.-ben i. m.) 74—76. Mivel itt a helységeket 8, onnan származó egyetemi hallgatóval bezárólag adtam meg, az ennél kevesebbek adatait a következő jegyzetekben közlöm. 51 Album studiosorum universitatis Cracoviensis I—II. k. Cracoviae 1887-1892, I. k. 141, 204, 275, II. k. 33, 70, 79. 52 Uo. I. k. 126, 164, 259. ; Die Matrikel der Universitat Wien, I-III. k. Graz-Köln 1954-1959. I. k. 251., II. k. 276. Természetesen kérdéses, hogy a Bécsben beiratkozó keresztesiek a borsodi Mezőkeresztesről jöttek-e. 53 Uo. II. k. 95.; Album (mint fenn, 51. j.) I. k. 174, 194, 238, II. k. 71-73. 54 Uo. I. k. 141, 178, 240, II. k. 56, 119. A bécsi egyetemre iratkozó szántóiakat nem vettem figyelembe, de a krakkóiak közül sem biztos, hogy mind abaújszántói volt. 55 Uo. I. k. 154, 184 („Senno"), 242, 253. 56 Uo. I. k. 234, 293, II. k. 126. Sem itt, sem másutt nem vettem figyelembe az 1440 előtt, és az 1514 után beiratkozottakat, ugyanis a 15. j.-ben id. munkámban is csak ezen a körön belül idéztem a hallgatók adatait. 57 Album (mint fenn, 51. j.) I. k. 110, 243, II. k. 72.; Die Matrikel (mint fenn, 52. j.) II. k. 103, 394. E két utóbbi esetében felmerül a kérdés, hogy nem a Somogy megyei Patáról van-e szó. 58 Tóth Péternek (1. 18. j.) valószínűleg igaza van, amikor Szentpétert figyelembe vette (i. m. 117.), ebben az esetben a jelentősebb települések közül csak Heves hiányozna. A szövegben említettek miatt azonban ezt mégsem mertem. 515
