A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KUBINYI András: Központi helyek a középkor végi Abaúj, Borsod, Heves és Torna megyékben

dik a falvak közül, a 6-10 pontos kategóriához tartozik. A falvak túlnyomó többsége valóban a legalsó, 1-5 pontig terjedő kategória része. Nem érdektelen annak a megvizsgálása sem, hogy egy megyén belül hány helységre esik egy központi hely. A települések számának megállapítása azonban nem könynyü. Igaz, rendelkezésünkre áll Csánki történelmi földrajza, ezzel kapcsolatban azonban az a baj, hogy egyrészt tartalmazza a pusztákat, az elpusztult településeket, másrészt esetleg néhány falu kimaradt belőle.

25 Fel lehet használni a 16. század közepi állami adólajstromokat, amelyeket Maksay Ferenc dolgozott fel.

26 Itt nehézséget okoz az általunk tárgyalt területen Heves megye esete, ahol a török miatt a megye tiszántúli része teljesen hiányzik, de a Tiszán inneni részről is maradtak ki települések. Az sem biztos, hogy az adószedők hibája miatt, vagy más okból nem maradtak-e ki egyes falvak, vagy városok (pl. Kassa hiányzik). Ezért a következő módszert alkalmaztuk. Szabó István, aki a középkori faluhálózatot Csánki alapján kísérelte meg összeállítani, úgy találta, hogy az ott említett települések 90%-a létezett a középkor végén.

27 Feltűnő azonban, hogy - Hevest nem számítva - a másik három megye esetében a Maksay által megadott megyei településszám a Csánkinál találhatónak majdnem pontosan 66%-a.

2S Szabó István 90%os és Maksay 66%-os adtainak középarányosát véve, azaz 78%-ot, feltehetően kevésbé tévedünk, mintha bármelyiket vennénk alapul. Ennek alapján a négy megyénél (Hevesnél is Csánki adata 78%-át alkalmaztuk) 745 települést találunk, amelyből 9 számítható városnak (azaz legalább 16 centralitási pontja van), 10 a részleges város jellegű (11-15 pont), 32 az átlagos mezőváros (6-10 pont), 11 a központi funkciót ellátó falu, azaz öszszesen 62 központi hely volt a négy megyében. (Most nem vettem figyelembe a Heves megyébe beékelődő Jászberényt, hiszen az közigazgatásilag a Jászkunság része volt, különben azonban a régióhoz tartozott.) Nem számítva a törpe Torna megyét, ahol - talán a két nagy uradalom, a tornai és a szádvári miatt - csupán két, nem is jelentős központi hely volt, az adatok arra utalnak, hogy a települések között a legmagasabb arányban Hevesben találunk központi helyeket, még akkor is, ha a legalsó, 1-5 pontos kategóriát nem számítjuk (abból is Hevesben volt a legtöbb). Ez elsősorban az átlagos mezővárosok (6-10 pont) magasabb arányának következménye. A legkisebb az arány Abaújban, azt azonban nem merjük állítani, hogy ez Kassa következménye lett volna (1. II. táblázat). //. táblázat: Falvak és központi helyek aránya négy megyében Megye Fal száma vak % 6-10 pont száma 3S centrum % 11 pont fek száma ,tti centrum % Ossz száma ssen % Abaúj 246 94,6 7 2,7 7 2,7 260 100,0 Borsod 189 92,2 10 4,9 6 2,9 205 100,0 Heves 209 90,9 14 6,1 7 3 230 100,0 Torna 49 98,0 1 2,0 50 100,0 Összesen 693 93,0 32 4,3 20 2,7 745 100,0 25 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, I-M, V. k. Bp. 1890-1913. 26 Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai aló. század közepén, I—

II. k. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai H/16.) Bp. 1990. 27 Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X-XV. század. Bp. 1966. 70. Szabó 2021 000 településsel számol Magyarországon, amelyből a 15-16. század fordulóján 18-19 000 lehetett élő település. Ez 90%-ot ad ki. 28 A települések száma a négy megyében Csánkinál (a 25. j.-ben i. m.) I. k. 789. - Maksoynü (a 26. j.ben i. m.) I. k. 93. (Abaúj), 268. (Borsod), 363. (Heves), II. k. 787. (Torna). 506