A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

A 92.14.77. leletszámú minta felülete csillogó, ami a magas ólomoxid-tartalomnak köszönhető. Az alapkerámia felületi egyenetlenségeit nem fedi le a máz, ezért a felületén lévő agyagszemcsék a máz alól kiemelkednek (14. ábra). A vékony mázréteg oka a máz alacsony viszkozitása. 14. ábra. SEM-felvétel a 92.14.77. mintáról, N 150

X A 89.33.12.17.1 leletszámú mintán megfigyelhető, hogy a három szín jól elkülönül. A zöld máz csillogó felületű ezt a magas 75,8%-os Pb-tartalom biztosítja, míg a barna máz alatt homályosítóként ónmáz figyelhető meg, ennek bizonyítéka a máz területén magas Sn-tartalom. A 85.33.434. leletszámú minta csillogó felületű. A zöld máz viszkozitása nagyon nagy volt, ezért az égetés hatására megfolyt és egyenetlenül terült el a felületen. Ugyanennek a mintának a felületén jól megfigyelhető a merőleges repedéshálózat, amit az alacsony Ca tartalom és a mázban keletkezett húzófeszültség okoz. Színelemzés elve Az emberi szemmel való színérzékelés szubjektív módszere a szín meghatározásának. Tudományos elemzéshez azonban objektív módszereket kell használnunk. Ilyen a trisztimulos színmérő, ami három színszűrővel modellezi le a szem érzékelőinek hullámhossz függvényét. Az emberi szemben a színes látásért az úgynevezett „csapok" a felelősek. Három csapot különböztetünk meg. Az egyik fényérzékelő csapfajta a látható tartomány kék végén lévő sugárzásokra a legérzékenyebb. Érzékenységének csúcsa a 430 nm hullámhosszúságú sugárzás környezetében van. A másik lefedi a tartomány közepét, a zöld sugárzásra a legérzékenyebb csúcsa 540 nm körül helyezkedik el. A csapok harmadik fajtája a színkép vörös végén dolgozik. Érzékenységi csúcsa kb. 580 nm-nél látható (15. ábra).

5 5 Dr. Vízi Béla: A színek kémiai eredete. Veszprém, 1984. 464