A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

400 500 600 700 15. ábra. A szem színérzékelő csapjainak hullámhossz-eloszlása Két színt akkor látunk egyformának, ha a három színt érzékelő csapot ugyanolyan inger éri. Függetlenül attól, hogy hullámhossz tartományon belül azonos-e vagy különböző a hullámhossz-eloszlás. Ezért az elektronikus fényérzékelést korrekcióval kell venni. Ezt a készülék automatikusan elvégzi. Tekintsünk át a színlátás alapfogalmait. A szabad színlátás Arra a kérdésre ad választ, hogy az észlelő milyen színűnek lát egy színes felületet, tárgyat, térrészt, fényforrást. A vizsgált tárgyról jövő színinger milyen színérzékietet hoz létre az észlelőben. Színérzéklet A színérzéklet a vizuális észlelésnek az a tulajdonsága, amit a fehér, a szürke, fekete, vörös, barna, narancs, sárga, zöld, kék, bíbor jelzőkkel, illetve ezek kombinációival illetünk. Ha fényforrásra vagy tükröző felületre nézünk, önvilágító színérzékletről beszélünk. A fényáteresztő vagy diffúzán visszaverő felület nem önvilágító színérzékietet hoz létre. Ha önvilágító vagy nem önvilágító színes tárgyat látunk, akkor a tárgy színérzékletérői, ha pedig a fényt szórtan visszaverő a felülete, akkor a diffúz felület színérzékletéről beszélünk. Az észlelt színérzéklet származhat a környezettől független, attól elkülönített területről, ez az izolált színérzéklet. Vonatkoztatott színérzékletnek nevezzük, ha a vizsgált felületet más, színes felületekhez viszonyítva nézzük. Színezet, világosság Ha a látási érzékiéiben keletkezett színérzékietet jellemezni akarjuk, három, azaz három számszerű adatot kell megadnunk. Mivel a szem színlátása három különböző hullámhosszú csapocskán alapul, a műszeres színmérésnek is ezt kell modellezni. Egy szín jellemzéséhez három mérőszám szükséges és elegendő. Azt mondjuk, hogy a színérzéklet háromdimenziós mennyiség. A látási érzéklet színérzékletének első tulajdonsága a színezet, amit vörös, sárga, narancs, kék, illetve bíbor jelzőkkel vagy ezek kombinációjával nevezünk meg. A színezetek választékát a szivárvány vagy a fehér fény mesterségesen előállított színképe mutatja, ezekhez hozzá kell még venni a vörös és kék keverékét, a bíbort. A színezetek folyamatosan mennek át egymásba. Ha végighaladunk a spektrumon, az egyes helyeket általában az azok két oldalán levő színezetek keverékeként látjuk. Van négy színezet, amelyre ez nem igaz: a vörös, a sárga a zöld és a kék, ezek az elemi 465