A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

A mikroszondás elemzés elve azon alapszik, hogy egy primer elektronsugár gerjesztő energiájának hatására a vizsgált mintából röntgenfotonok lépnek ki. A röntgenfotonokat energiájuk szerint osztályozva kapjuk a karakterisztikus röntgenspektumot. Ez a karakterisztikus röntgensugárzás jellemző a vizsgált minta anyagára, kémiai összetételére. Jelen esetben egy energiadiszperzív rendszerrel végeztük el a vizsgálatokat, ami azt jelenti, hogy a röntgenfotonokat energiájuk szerint detektáltuk, illetve feldolgoztuk. Ennek a rendszernek az előnye az, hogy az anyagból kilépő röntgensugárzás teljes spektrumát lehet látni, azonban a kisrendszámú elemek nem érzékelhetők, vagyis ezzel az EDS vizsgáló technológiával csak a 11-es (a nátrium) és a 92-es (az urán) rendszámú elemek közötti tartomány vizsgálható. Sajnos a karbont, nitrogént, oxigént, hidrogént ezzel a módszerrel kimutatni nem lehet. Ez a vizsgálati módszer különösebb próba előkészítést (csiszolatkészítés, maratás, az anyag oldatba vitele) nem igényel, ezért alkalmas gyakorlatilag minden anyag roncsolásmentes vizsgálatára. Három kritériumnak kell azonban megfelelnie a mintának: - vákuumtűrőnek kell lennie (az elektronmikroszkóp ún. oszlopában és kamrájában nagy vákuum van a pontos elektronsugár fókuszálás miatt) - a primer elektronsugár nem károsíthatja az anyagot - villamosan vezetőnek kell lennie (amennyiben ez a feltétel nem teljesül, úgy a felületet vezető réteggel kell bevonni, általában ez a réteg vagy arany vagy pedig karbon pár nanométernyi vastagságban) Nem szabad elfelejteni azt, hogy ez nem kémiai elemzés, hanem csak az anyag néhány köbmikronnyi térfogatából nyert összetételbeli információ. Természetesen a méréstechnikában már ismert és alkalmazott módszerek segítségével e kis térfogatból is lehet következtetni a teljes anyag kémiai összetételére, de minden esetben meg kell jegyezni, hogy milyen mennyiségű anyagból származik a konkrét mérés eredménye. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ennél a vizsgálati módszernél a primer elektronsugár milyen térfogatot gerjeszt, és ebben a térfogatban elhelyezkedő atomok egymással milyen kölcsönhatásba kerülnek. A számítástechnika fejlődésével a számítógépek gyorsaságának növekedésével egyre több olyan paramétert lehetett figyelembe venni, amelyek segítségével a konkrét spektrumkiértékelő számítások egyre jobban megközelítik a valóságot. A mikroszkópos vizsgálati eredmények összefoglalása A muhi lelet vizsgálati eredményeinek összefoglalása A mikroszondás elemzések eredményeit a 3. táblázat mutatja. Természetesen a kémiai összetételnek csak azon elemeit tudtuk feltüntetni, amelyeket az energiadiszperzív rendszer tud érzékelni. Az oxigén jelenlétére illetve mennyiségére csak közvetve lehet információt kapni. A kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a zöld színű kerámiamázak mind vas- és rézoxidtartalmúak, míg a barna kerámiamázak csak vasat tartalmaznak. Ez teljesen azonos a mai kerámiák gyártástechnológiájában használt színezési eljárással, ugyanis a zöld színt elsősorban réz-oxid hozzáadásával érik el. A nagy menynyiségben minden mintában jelenlévő ólom-oxid a kerámiamáz lágyítására szolgált. Mivel az ólomoxidtartalom a 97.1.18.67.2. leletszámú mázban a legnagyobb, ezért valószínűleg ennek az égetési hőmérséklete volt a legalacsonyabb. A kálium mennyisége minden mintában 1% körül mozog, így nem lehet ezekből az értékekből a gyártástechnológiára utalást kapni. Az AI2O3 tartalom növekedése növeli a máz viszkozitását, amely össze456