A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

PAPP Ildikó–BABCSÁN Norbert–KOVÁCS Árpád: Kora újkori kerámiamázak (Az ónodi és muhi feltárások kerámiamázainak anyagtudományi elemzése)

függésbe hozható a máz repedezettségével. A megolvadt máz nagy viszkozitása növeli a lehűléskor ébredő feszültségeket, amelyek megrepeszthetik a mázat. 3. táblázat. A muhi lelet mintáinak összetétele Leletszám Szín Kémiai összetétel, t% Al Si Pb K Ca Fe Cu 97.1.17.20. világoszöld 8,06 20,31 67,94 1,15 1,16 1,59 1,8 97.1.38.58. palackzöld 6,24 19,73 63,59 0,82 3,88 2,14 3,6 97.1.103.13. méregzöld 5,91 15,53 69,21 0,86 1,27 3,47 3,25 97.1.99.39. barna 5,25 18,85 71,39 0,72 0,52 3,27 97.1.18.67.2. sötétbarna 3,5 15,33 75,31 0,84 0,79 4,23 Az elektronmikroszkópos felvételeket a további ábrák tartalmazzák. Az 3-as és 4es ábrák a különböző minták kis nagyítású felvételeit mutatják, jól látszik a kerámiamáz repedezettségének nagysága. Szembetűnő, hogy a 97.1.38.58-as minta felületén (5. ábra) a repedések kis szögben metszik egymást, ellentétben a többi közel derékszögű repedés találkozással, ez annak a következménye, hogy a fent leírt leltári számú mintában kisebb húzófeszültség ébredt. Az ilyen ún. hajszálrepedések akkor jelennek meg, amikor a CaOtartalom megnövekszik. Ez teljesen összevág a mikroszondás elemzéssel, ugyanis itt a CaO-tartalom 3,88%, amely a többi méréshez képest igen magas. 3. ábra. SEM felvétel a 97.1.17.20. mintáról, N 50 x 457