A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

GEDAI István: Román kori éremművészet Árpád-házi pénzeken

A friesachi dénárok hatásának problematikájánál említjük a már III. Bélánál érintett lemezpénzeket (brakteátákat): CNH.I. 269-283. Vizsgálatainkból most a 269-et kizárjuk, mert időrendben ez az egy típus egy korábbi korszakhoz tartozik. A lemezpénzek kormeghatározása időnként fel-feltűnő kérdése a magyar numizmatikának.

23 A CNH.I. 280. BÉLA REX felirat Béla királyra utal. Eldöntendő kérdés azonban, hogy III. vagy IV. Bélára. Véleményünk szerint a leletadatokból kell kiindulni. Ezek a lemezpénzek az 1241-ben elrejtett friesachiakkal együtt kerülnek elő, valamint a CNH.I. 263. sz. dénárral. Akkor viszont azt kell jelentse, hogy 1241-ben voltak forgalomban, tehát IV. Béla veretének tartjuk. Ezt erősíti az is, hogy az olyan lelet, amelyről kimutatható, hogy a 13. század elején, II. András alatt került elrejtésre (pl. a szigetcsépi friesachi denárlelet),

24 nem tartalmazott lemezpénzt. De ha a CNH.I. 275. sz. lemezpénz lovas király ábráját (43. kép) összevetjük a CNH.I. 257. sz. dénár képével, lehetetlen meg nem állapítani, hogy azonos kor, azonos verde terméke. Ez pedig egyértelműen IV. Béla denára; ezt senki nem vonta kétségbe. Éppen a friesachi leletek azonban azt is bizonyítják, hogy IV. Béla uralkodásának elején, 1235-1241 között készültek. Ábrái karakteresebbek II. András vereteinél, mint ahogy IV. Béla veretei általában kevésbé sematikusak: a CNH.I. 272 keleties feje, a 280. hármas arca (Szentháromság?), de különösen a 271. és 275. ábrái. A lemezpénzekkel összefüggő téma a CNH.I. 263. sz. dénár (44. kép) keltezése, illetve ennek következménye. Az 1241-ben elrejtett friesachi dénárokkal együtt előkerülő lemezpénzeket ugyanis IV. Béla vereteinek véljük és mivel ezekkel azonos leletjelenséget mutatnak a CNH.I. 263. sz. dénárok, vissza kellett térni Réthy László keltezéséhez, aki IV. Bélát látja a CNH.I. 263. sz. dénár kibocsátójában. Ez a keltezés azpnban megrendíti azoknak a történészeknek bizonyítékát, akik a III. Bélának tulajdonított CNH.I. 263. sz. dénár kettős kereszt éremképe alapján vélték bizonyítottnak látni, hogy a kettős keresztet, illetve használatát III. Béla hozta Bizáncból. A kettős kereszt azonban nem a CNH.I. 263. sz. dénáron tűnik fel először, hanem kibocsátót fel nem tüntető névtelen pénzeken, a CNH.I. 127-218. sz. típusú dénáron (45. kép) és a 163-164. sz. obuluson. Sajnos kormeghatározásra alkalmas leletadatok nem állnak rendelkezésünkre ebből a korszakból, így csupán logikai úton, elsősorban éppen a kettős kereszt alapján soroljuk a CNH.I. 127-128., 163-164. sz. véreteket III. Béla pénzei közé. Feltételezésünket megerősíti, hogy a CNH.I. 110-111. sz. biztosan III. Béla véretekkel ezek a pénzek azonos megfogalmazást mutatnak. Végül is az említett típusok kibocsátóhoz kötése mellett továbbra is marad numizmatikai bizonyítéka III. Béla kettős kereszt használatának, annak ellenére, hogy a CNH.I. 263. sz. dénárt IV. Béla veretei közé utaltuk. IV. Béla pénzei művészi szempontból ugrást jelentenek II. András pénzeihez viszonyítva, különösen a figurális ábrázolásoknál. II. András királyképei és épülettel kombinált fej ábrázolásai egyéniség nélküliek, kevésbé jellegzetesek. IV. Bélának azonban különösen a trónon ülő királyábrái - CNH.I. 228-230., 237-238., 253-255., 258., 271. kompozicionálisan, de művészi kivitelezés szempontjából is kiemelkedőek a 13. században. Különösen a CNH.I. 229-nél (46. kép) állapíthatunk meg életszerűséget, a merevség eltűnését, ülés ellenére is dinamikát. Ha a trónon ülő király művészi ábrázolását - különösen az előzőekhez viszonyítva értékeljük, akkor azonnal rá kell mutatni más, az életből vett jelenetek magas fokú művészi ábrázolásáfa. A középkori solymászat jelentősé23 Gedai István: Árpád-kori lemezpénzeink kormeghatározásához. Numizmatikai Közlöny LXIVLXV. (1965-1966)33-40. 24 Gedai István: A szigetcsépi friesachi denárlelet. Numizmatikai Közlöny. LXXIV-LXXV. (19751976). 27-36. 357