A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben

Kelemér - Mohosvár térképe Az ÉNy-i oldalon a sáncon kívül 18-20 m széles, 120 m hosszú egyenes terasz húzódik, külső szélét határozott perem jelzi, alatta a meredek hegyoldal folytatódik. E terasz mindkét vége nyitott, bár mindkettőnél meredekebbé válik a hegyoldal és ez bizonyos behatárolást jelent. A terasz mindenképpen a vár külső része volt, de esetleges erődítését, kerítését a peremen csak ásatással lehetne megállapítani. A vár belső bolygatott területén jelenleg is sok mészhabarcsdarab található, ami az egykori falazat jele, de összefüggő falmaradvány már nincs és kő is alig található, ami a későbbiekben említésre kerülő újkori pusztulás következménye. Bár Kelemér első okleveles említése csak 1332-ből ismert, a terület már 1232-ben a Gut-Keled nemzetség dorogi, majd ennek kihalása után a dobi ágának birtoka. A nemzetség 1338. évi birtokosztozásakor Kelemér Dorog fia Lőrinc fia István mesteré lett, akinek leányát Dobi Erzsébetet a király fiúsította és a tőle származó család szintén a Dobi nevet vette fel, akik itt még 1431-ben is birtokosok voltak.

40 A vár az 1338. évi birtokosztozáskor még nem szerepel, első említése a XIV. századból való, amikor már csak a helyét említik.

41 1397-ben Zsigmond király Dob-i Mihály fia Péternek új adományként adja többek között Kelemér falut a romos Mohos 40 Nagy 1857-1868. III. 333-334.; Karácsonyi 1900-1901. II. 45, 55.; Ila 1940. 22,24.; Ila 1944/1976. I. 100., II. 485-487.; Pintér 1986. 43-44.; Györffy 1987. II. 514.; Engel 1996. II. 62. 41 Ila 1940. 24. 112. sz.jz. - A vár említése 1338-1387 közöttre valószínűsíthető. Vó. Györffy 1987. II. 514. és Mályusz Elemér, 1951-1994. I. kötet. 338