A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
NOVÁKI Gyula–SÁRKÖZI Sebestyén: Várak a magyarországi Gömörben
várral (Kelemer cum deserto castro Mohus vocato...) Egy 1430. évi oklevél szintén csak a vár helyéről (locus castri) szól. 43 Lehetséges azonban, hogy számolni kell a XV. sz. közepén a vár újbóli felhasználásával is. A szuhafői református egyház újkori eredetű, de minden bizonnyal eredeti oklevelek alapján készített jegyzőkönyve szerint 14491450-ben Panith-i Wza Bereck (Uza Brictius) gömöri alispán pert folytatott le a kazai Kakas család és a Putnoki család között keletkezett hatalmaskodási ügyben, mely szerint a Kakas család tagjai a csehekkel (huszitákkal) együttműködve a keleméri erdőben felépített Mohosvárból háborgatták a vidéket. 44 A vár jellege alapján középkori, amelyet az okleveles adatok is alátámasztanak, de az oklevelekből a puszta létén kívül szinte mást nem is tudunk meg róla, mert minden esetben elpusztult, elhagyott várként említik. A várat a Gut-Keled nemzetség tagjai építhették. Keletkezését illetően azonban megoszlanak a vélemények a tatárjárás előttre és utánra, de ehhez a kérdéshez valójában majd csak egy jövőbeli ásatás szolgálhat támpontokkal. A huszitákkal kapcsolatos említése alapján Faggyas István feltételezi, hogy a vár Mátyás király 1458-1459. évi Sajó-völgyi hadjárata alkalmával pusztult el végleg. 45 A vár köveit Pogány Fridrik keleméri birtokos építette be kúriájának falaiba, a múlt század negyvenes éveiben. Diószeghy Dezső, a későbbi birtokos pedig a századforduló táján szállíttatta el a várrom maradék köveit kastély és istálló építéséhez. A helyszínen található kövek azonosítása alapján a vár építésekor a követ a közeli Hanvaiféle erdő Kővágás nevű dűlőjében bányászták ki. 46 Putnok - Kakasvár A várra - nevének említése nélkül - először a Borovszky-féle megyei monográfia utal, mikor közli, hogy a XV. sz. közepén Kazai Kakas Gyula a Zsuponyó völgyében emelt várat, ahonnan szövetségeseivel, a csehekkel kitörve, dúlta és rabolta a vidéket. 47 Ila Bálint Putnok földrajzi nevei között szerepelteti a név legkorábbi, 1522-ből való alakját: „Kakas wara", megemlítve azt, hogy nevét a Rátold nembeli kazai Kakas családtól kapta, valamint hogy a vár területe akkor még a Borsod megyei Kazához [ma Sajókaza] tartozott. 48 Neve a későbbi századokban is változatlanul él. 49 Legrészletesebben Dobosy László foglalkozott vele, aki a szuhafői református egyház jegyzőkönyvére hivatkozva, a megyei monográfiában leírtakat ismételi meg. Dobosy a helyszíni bejárása alapján leírást és rajzot is közöl a várról. 50 Sándorfi György a bizonytalan korú X-XIV. századi várak csoportjába sorolta az irodalom alapján, 51 végül a közzétett megyei várjegyzékben is szerepel. 52 42 Mályusz 1951-1994. I. 4986. sz. 43 Ila 1944-1976. II. 486. 2. szjz. 44 Szkárosi 1879. 1. 235.; A kazai Kakas család tagjainak egykorú környékbeli hatalmaskodásairól több más oklevél is tanúskodik. A fenti adatot idézi: Dobosy 1975. 25.; majd ennek nyomán: Faggyas 1991. 22. 45 Faggyas 1991. 22. 46 Faggyas 1991. 24. 47 Reiszig 1903. 488. 48 Ila 1944-1976. III. 243. 49 1774-ben is említik, valamint Pesty helynévgyűjtésében, egy 1875. évi kéziratos térképen is megtalálható. Vö. Ila 1944-1976. III. 243.; Seres-Kováts 1977-1979. 8. 137. (BL.U. 515. sz. térk.) 50 Szkárosi 1879. 1. 253.; ezt idézi: Dobosy 1975. 30-32.; Dobosy 1993. 30. 7. 51 Sándorfi 1979. 249. 52 Gádor J.-Nováki Gy.-Sándorfi Gy, 1978-1979.27. 339
