A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)
WOLF Mária: A földvárkutatás jelenlegi helyzete, a borsodi földvár
határvédelemben látta. 34 Ezzel szemben Györffy György úgy vélekedik, hogy Bors nem honfoglalás kori vezér, hanem az államalapítás korában élt személyiség, Borsod vármegye első ispánja volt, a borsodi földvárat pedig ebben az időben ispánsági várnak építették az országból kivezető fontos hadi út mellé. A vár határvédő szerepét ő is kiemeli. 35 A várat 1219-ben említi először oklevél, 36 jelentőségét azonban a tatárjárás után valószínűleg elveszíti, mert egy 1334-es oklevél már csak mint „földvárnak nevezett árkot" említi. 37 A várban 1926-ban rövid szondázó ásatást végeztek, amelynek során a sáncot négy méteres mélységig vizsgálták. Ekkor találták a ma is álló templom közelében azt az erősen bolygatott temetőrészietet, amelyből 9 Árpád-korra keltezhető hajkarika került elő. 38 Ez, mint említettük, valószínűvé teszi, hogy a templom első formájában már az Árpádkorban fennállt. A jelenleg is folyó kutatást 1987-ben kezdtük meg. 1988-1990 között Nováki Gyula két helyen vágta át a földvár sáncát. Főbb vonásokban mindkét helyen azonos eredményekre jutott, a részletekben azonban több eltérés mutatkozott. A sánc rétegződése igen változatos, sok gerendamaradvány került elő belőle. A sáncátvágások során két építési periódust lehetett megfigyelni, mindkettőt egy korábbi település romjaira emelték, amelynek az objektumai a domb széléig, a sáncok alá húzódtak. Az első építési periódus sűrű rácsszerkezetét elegyengették, ennek a maradványaira építették fel a következő, rekeszes szerkezetű sáncot. Mindkét építési periódus bontása során igen sok, azonos korú cseréptöredéket találtunk, amelyeknek a legközelebbi párhuzamai a várbelsőben feltárt településről származnak. Az előkerült leletek alapján úgy véljük, hogy a sánc mindkét építési periódusa a 10. század végén, a 11. század elején épülhetett. A rekeszes sáncszerkezet általánosan ismert a magyarországi fóldvárépítészetben, a sűrű rácsszerkezethez hasonlóval azonban idáig még nem találkoztunk. Egyedül a gyöngyöspatai vár sáncában került elő sűrűn egymás mellé fektetett gerendákból álló rácsszerkezet, ez sem szolgál azonban teljes analógiául sáncunk első építési periódusához. 39 A várbelső feltárása gazdag eredményt hozott. Egy 10. századi település több objektumát sikerült feltárnunk. A település képe nagymértékben hasonlít az ország számos pontján feltárt települések képéhez, kisméretű házakat, szabadon álló kemencéket találtunk. E település valamennyi objektuma leégett. A leletanyag túlnyomó többségét a kerámia alkotja. Nagyrészt az általánosan ismert típusokhoz tartozik, van azonban néhány, a magyarországi anyagban kevéssé ismert darab is. Elsőként említhetjük a bordás nyakú edényeket, amelyek feltűnően nagy számban kerültek elő a településen, és feltehetőleg innen jutottak a sánc második építési periódusába is. A bordásnyakú edények jelenlegi tudásunk szerint a magyarsággal jelennek meg a Kárpát-medencében, és eredetük annak őshazája felé mutat. 40 A szaltovói edényművességben vannak párhuzamai a hazai anyagban eddig ismeretlen pithosz formájú edényünknek is, 41 amelyhez a publikált leletek közül még leginkább a nyírtasi szlávnak tartott urna hasonlít. 42 34 Borovszky S. 1909. 11-13.; Leszih A. 1927. 71-73.; Kniezsa I. 1938. II. 308. 35 Györffy Gy. 1963. 737. 36 Györffy Gy. 1963. 737. 37 Györffy Gy. 1963. 737. 38 Leszih A. 1927.85-95. 39 Nováki Gy. 1993. 144. 40 Mesterházy K. 1975.99-117.; Fodor I. 1985. 165-171. 41 Magomedov M. G. 1990. 286.; Krasil'nikov K. J. 1990. 239. 42 Németh P. 1975. 17. 6. kép 320
