A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SIMÁN Katalin: Bifaciális eszközök Korlát-Ravaszlyuk-tető lelőhelyen

BIFACIÁLIS ESZKÖZÖK KORLÁT-RAVASZLYUK-TETŐ LELŐHELYEN SIMÁN KATALIN Korlát-Ravaszlyuk-tető lelőhely Északkelet-Magyarországon, a Zempléni-hegység keleti lábánál, Árka és Korlát községek között egy dombtetőn helyezkedik el. A lelőhely a század eleje óta ismert. Többszöri felszíni gyűjtés, valamint Vértes László és Korek József szondázó ásatása után igen vegyes kép alakult ki a lelőhely iparáról és koráról. Mivel a Ravaszlyuk-tető az utóvulkáni tevékenység során nagy kiterjedésű hidrokvarcitpaddal borított vonulat egyik tagja, és minthogy ez a pad sokéves -évszázados, talán évezredes erózió miatt felszínközeiben maradt, a gyűjtött anyag a hegy bármely pontjáról származhat. A vegyes anyag alapján besorolták Chelles-i kultúrába,

1 Acheuli kultúrába,

2 a Micoquienbe,

3 mezolitikumba,

4 a neolitikumba

5 is, sőt, akadt olyan vélemény, amely tagadta a kövek mesterséges megmunkálását.

6 Ha ismerjük a gyűjtött anyagot, de nem ismerjük a leletek és természetes kőzetek szóródását a hegyen és környékén, illetve a hegy topográfiáját, bármely besorolást elfogadhatjuk igaznak. Ötéves ásatás és ezzel egy időben végzett terepbejárások tapasztalatai tanítanak meg arra, hogy az anyag egészét kell nézni, és részeit is csak ennek fényében lehet valósan értékelni. A következőkben ennek az öt évnek a tapasztalatait írom le és értékelem, ezt figyelemben tartva, egy eszközcsoport, nevezetesen a kétoldali megmunkálású eszközök jellegeit, kor- és kultúrameghatározó szerepét. A szerző 1983-85 között, 1992-ben és 1994-ben végzett ásatást a Ravaszlyuk-tető tetején. Mintegy 125 m

2 terület feltárására került sor és ezzel egyidőben a domb, az Árka falut északról határoló dombsor (a Ravaszlyuk folytatása), és a faluból Regéc felé keleti irányba húzódó völgy bejárása is megtörtént.

7 Ennek alapján elmondhatjuk, hogy szinte nincs olyan időszak, amikor emberek ne laktak volna a környéken. A teljes dombtetőn tapasztalhattuk a nyersanyagkibúvást és a rengeteg természetes aprózódású törmelék mellett számos megmunkálásra utaló darab is akadt. A domb peremén cserép, magkövek és szilánkok közelebbről meg nem határozható neolitikus illetve rézkori települést sejtetnek. A dombsor nyugati folytatásában a hegyoldalban jellegtelen bronzkori cserepeket találtunk. A domb lábánál a Vértes-Korek-féle ásatással

8 egy időben egy szarmata kori telep hitelesítése folyt és ugyanitt a bükki kultúra néhány cserepét is meg1 MihalikJ., 1916. 2 RingerÁ., 1983. 3 KadicO., 1934. 4 Vértes L., 1965. 5 Hillebrand J., 1928. 6 PatayP. 1937. 7 Simán K., 1986. 8 Vértes L., 1960. 29