A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

SIMÁN Katalin: Bifaciális eszközök Korlát-Ravaszlyuk-tető lelőhelyen

találtuk. A völgyben Árpád-kori kerámia került elő, távolabb pedig újra és újra kőmeg­munkálás nyomaira bukkanhatunk. Az ellenkező irányban, nyugatra, Boldogkőváralja felé a falu határában a századfordulón újkőkori települést találtak a hegytetőn. 9 Végül, de nem utolsósorban, szemben Ravaszlyuk-tetővel, a Herzsa-réten Vértes László késői felsőpaleolitikus műhely telepet tárt fel, 10 valamivel távolabb pedig, a Hidegoldalban, Dobosi Viola azonosított egy lehetséges újabb lelőhelyet. 11 A régészeti ásatás által lefedett kis terület három műhelyfoltot tartalmazott, ahol a durva kezdeti szilánkolástól a kimerített magkőig és kész eszközig a teljes eszközgyár­tási folyamat követhető volt. Több, mint hétezer megmunkált követ gyűjtöttünk, ebből 85% szilánk és gyártási hulladék volt. 1,5% a magkövek, 1,3% a kész eszközök aránya, míg 11,5%-ban kerültek elő nem megmunkált pengék. A maradék ütőkövekből áll. Az összesen 94 db eszköz közül a kaparok és retusált pengék dominálnak (22,5%). Őket követik a vakarok (21%), majd a vésők (17%). Ezután jönnek a bifaciális eszközök (15%), majd végezetül néhány fúró, völgyeit és csonkított eszköz. Az eszközök java ré­sze nem igazán típusos, sok közülük a néhány leütéssel alkalomra gyártott eszköz. A nyersanyag is javarészt a helyi hidrokvarcit. Előfordul l-l kova, tűzkő, radiolarit, szele­tai kvarcporfir, obszidián és okker is. A bifaciális eszközöket érdemes nem csupán az ásatás során előkerültekre korlá­tozni, hanem egybevonni a feltárt területtől mintegy húsz méterre gyűjtöttekkel, hiszen jellegükben és nyersanyagukban is hasonlók. így összesen 26 db kétoldali megmunkálá­sú darabot tárgyalunk. 12 darab eszköz előkerülése határozható meg pontosan. Ezek közül 7 darab került elő a nyugati műhelyfoltban, 1 db a déliben és 3 db a keletiben. A nyugati folt leletei közül 3 magkő, egy tengelyszimmetrikus hegy, a többi aszimmetrikus, plankonvex ka­paró. A déli folt egyetlen lelete és a nyugati folt 4 lelete közül kettő az előbbiekhez ha­sonló kaparó. A nyugati folt harmadik eszköze tengelyszimmetrikus, bikonvex kaparóhegy, a negyedik magkő. A bifaciális leletek nem elkülönülve, hanem a többi eszközhöz kapcsolódóan kerültek elő. A szórvány leletanyagban mind aszimmetrikus kaparok, mind szimmetrikus hegy­kaparók vannak, és ezenkívül két ék is előkerült. A leleteket formai és technológiai szempontból vizsgáltuk. Mint fönt már kiderült, formai szempontból négy kategóriát állítottunk fel. Magkövek, aszimmetrikus plankon­vex kaparok, tengelyszimmetrikus bikonvex hegyek-kaparók és ékek. Technológiai ala­pon csak a kaparok és kaparó-hegy típusoknál lehetett csoportokat felállítani, de ezek sem élesen elkülönülőek. A különbségek inkább a megmunkálási fázisokban, mintsem a teljes technológiai folyamatban jelentkeznek. I. Formai csoportok és leírás a) Magkövek 1. Négyszögletes tömbdarab, melyet mindkét oldalról megmunkáltak. Hangsúlyosan az egyik szélét vékonyították mindkét oldalról, a bázisrészt vastagon hagyták. Feltehetően pengemagkő előkészített gerinccel. 2. sz. szonda. Mérete 81x51x29 mm. Nyersanyaga: hidrokvarcit. Ltsz. 95.1.2. 2. Mind formára, mind kidolgozásra hasonló az előzőhöz (I. t. 1.). 2. szonda. Mérete: 74x46x21 mm. Nyersanyaga: hidrokvarcit. Ltsz. 95.1.114. 9 MihalikJ.,mi. 10 Vértes L., 1962. 11 T. Dobosi V, 1981. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom