A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

sem. Ha hiszünk is a „divatcikkek" diktálta datálásnak, a gyermeksírok leletei a szentistváni női sírt „lefelé húzzák". Mindenekelőtt az arany és ezüst haj fürtkarikák, melyek l-l példányban képviseltették magukat a gyermeksírokban. Ezek a kifli alakú „hajfürtkarikák" bronz, ezüst és arany példányai a keleti hun és alán leletekben sokkal nagyobb számban fordulnak elő, mint a Kárpát-medencében. Viseletüket már az 5. század első felében átvették a gepidák és más germánok, az 5. század második felében nyitott alföldi és erdélyi temetőik tanúsága szerint divatját a gepidák a század második feléig megőrizték. Kárpát-medencei előfordulásaikat áttekintve úgy látszik, hogy egyenlő arányban fordultak elő női, férfi- és gyermeksírokban.

99 Női sírból: Csongrád-Iskola utca (ezüst); Marchegg, Alsó-Ausztria (arany); Ivánka pri Dunaji-Pozsonyivánka (arany, párban); Nagybakta (arany); Léva-Levice, Kálváriahegy (ezüst). (A leletegyüttes alapján női sír lehetett: fibulapár, cikádafibula, gyöngyökkel díszített nyakperec volt a halott mellett. Férfisírból: Csongrád-Kaszárnya, 128. sír (ezüst); Laa a. d. Thaya, 2. sír (arany); Drslavice (arany); Magyarország (bronz). Hamvasztásos sírból: HejőkeresztúrHomokbánya (arany és ezüst). Meghatározhatatlan nemű, vagy meg nem figyelt sírból: Csongrád-Kenderföldek 14. sír (ezüst); Nyírkarász-Kishalom (arany); Oros környéke (arany); Mözs, Palánkpuszta 21. és 23. sír (arany); Intercisa, Dunapentele (arany); Békéscsaba (arany); Tiszadob-Sziget (ezüst); Szentes-Kökényzug, 11. sír (aranyozott bronz); Szentes-Nagyhegy, 27. sír (arany); Szolnok-Szanda 30. sír (arany). Gyermeksírból: Szentistván I. és 3. sírok (366. és 427. obj.) (arany és ezüst); Csongrád, Werbőczy utca 5. sír (ezüst). Jellegzetes hun kori darabok a kifli alakú csatkarikájú, kerek, egy gömbölyű nittszeggel átütött szíjbefogójú kis csatok, a csattestre hajló pecekkel. A hun kori viselet egységét bizonyítják „a Kaukázustól a Szajnáig" csakúgy, mint az övre szerelhető függesztőkarikák.

100 A pecek tövének kiemelkedő téglalapján látható rovátkolt dísz előfordul (többek között) smolíni XXXII. sír leletei között is.

101 A hun férfi viselet fontos darabja volt a véretekkel és szíj végekkel díszített öv. Jellegzetesen kecses, keskeny példánya a szíjvégeknek a szentistváni 1. sírban megtalált darab. Jó párhuzama származik Mundolchseimböl,

102 karcsúbb, más szíjbefogójú változatai Lengyeltótiból,

m egészen távoli (földrajzilag) rokona Gloucesterből.

104 A szíjvég megléte a szentistváni kisgyermek sírjában azt bizonyítja, hogy a fiúgyermek(?) már férfivé avatása előtt megkapta övét, a veretei száma későbbi élete során gyarapodhatott. A szentistváni női sír fibulapárjának legközelebbi rokonai a barabási, tiszalöki, tatabányai, lomi, stetteni, gyulavári és kiskunfélegyházi fíbulák. A női sír közelében eltemetett gyermekek leletanyaga, és a lemezfibulákkal előforduló egyéb viseleti tárgyak alapján úgy véljük, hogy a Szentistván határában előkerült kis, családi temető halottai közül a gyermekeket (legalábbis a csatos-szíj véges, haj fürtkarikás gyermeket) temethették el korábban, de még a hun kor idején. A szentistváni lemezfibula legközelebbi, fentebb említett rokonai közvetlenül a hun kor végére keltezhetők. A Felső-Tisza-vidék és a Tiszántúl nagyméretű lemezfibulá99 Bóna István, A hunok... 225-226. 100 Bóna István, A hunok... 94. 41. 101 Jawslav Tejral, Arch. Austriaca 1988. Abb. 43. 102 Michel Kazanski, in. Attila, 63. 103 Bakay Kornél: Bestattung eines vornehenen Kriegers vom 5. Jahrhundert in Lengyeltóti. Acta ArchHung. 30, 1978. 149-172; Reitervölker aus dem Osten Hunnen + Awaren. Katalog der Burgerlándischen Landesaustellung 1966. Eisenstadt 1996. 140. 104 Michel Kazanski, in Attila 47. 262