A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

A hódmezővásárhely-sóshalmi sír leletei:

57 ezüstcsat (aranyozott ezüstcsat, ékvágással és csavart indadísszel); tükör (töredékes); gyöngyök (borostyángyöngyök). A viselet részeiként: duplasoros csontfésű; ezüsthenger. Az imént felsorolt leletegyüttesekben a tükör az a tárgy, melléklet, mely legtöbb esetben megvan: Szentistván, Tiszalök, Mád, Barabás, Székely, Kiskunfélegyháza és Hódmezővásárhely-Sóshalom lelőhelyeken. A tükör rituális sírba helyezése az iráni világ sajátossága, hiányzik a kelta-germán szokáskörből. Az 5. században, a hun invázió következtében változott meg ez a helyzet. Az ún. „nomád tükrök" a szaltovói kultúra anyagában alán hatásként jelentek meg, egyes típusai korhatározóként szerepeltek egészen a 8. századig.

58 A nomád tükör kerek alakú, hátlapján plasztikus bordákkal díszített, középen kis, hurok alakú füllel, melyen szalagot vagy bőrszíjat fűzhettek keresztül. A Kárpát-medencében kb. 50 temetkezésből került elő tükör. A Barbaricumban nincsen előzménye, Pannoniában azonban előfordul. A legtöbb Kárpát-medencei példány a sugaras díszü, ún. Csmi-Brigetio típusú, és az 5. században szinte kizárólag női temetkezésekben fordulnak elő. Kivétel néhány gyermeksír. A sírban nincs meghatározott helye a tükörnek: legtöbbször „kézközeiben" (így Szentistván és Tiszalök esetében), esetleg tarsolyban. Előfordultak azonban a fejnél és a lábnál is. A nomád tükrök egy része törötten került a sírba a Kárpát-medencében. A tükörtörést „az iráni világ peremén, közép-ázsiai és kaukázusi lelőhelyeken szarmata hatásként szokás értékelni".

59 A nomád tükrök gyakran fordulnak elő lemezes fibulákkal, vagy ékvéséses fibulákkal, nem egyszer torzított koponyás sírokban is. A Kárpát-medencéhez hasonló lelőkörülmények és leletanyag jellemző a kaukázusi anyagra is. Kisebb méretű fibulákkal fordult elő a nomád tükör: Csorna (8-10 cm), Kővágószőllős (11 cm),

60 Laa a. d. Thaya (12,3 cm) lelőhelyeken.

61 Nagyobb lemezes fibulákkal: Barabás, Hódmezővásárhely-Sóshalom, Kiskunfélegyháza, Tiszalök, Mád, Székely, Szentistván, Dindesti

62 leletei között. Színes ékkőberakásos példány fibulával került elő Untersiebenbrunnban.

63 A legtöbb esetben csak tükörtöredéket helyeztek a sírokba. Ezen lelőhelyek alapján is két földrajzi egység látszik kirajzolódni.

64 Az egyik a Felső-Tisza-vidék, a másik a Dunántúl északi része, valamint a Morva és a Thaya völgye. Utóbbi terület fontos összekötő útvonal lehetett az 5. században a Kárpát-medence és az északi területek között. A hajdani borostyánút mellett megtelepedett, és az utat továbbra is használó lakosság emlékanyagában a kúpos pajzsdudorok is jelentős szerepet játszottak.

65 56 Török Gyula, 1936. 57 Nagy Margit: Azi. e. I.-i. sz. VI. század. Hódmezővásárhely története. 1984. 189-228. 14. ábra. 58 Istvánovits Eszter-Kulcsár Valéria: Tükrök a császárkori és a kora népvándorlás kori barbár népeknél a Kárpát-medencében. HOMÉvk. XXX-XXXI-2, 1993. 9-56. A részletes irodalmat a tükrökhöz 1. itt. 59 Istvánovits-Kulcsár, uo. 11. 60 Salamon Ágnes-Barkóczi László: Régészeti adatok Pannónia késő római periodizációjához. (376476). AÉ 105, 1978. 189-205.; Pannonién in nachvalentinianischer Zeit (376-476). Ein Versuch zur Periodisation. In: Severin zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Linz 147-178. 61 Beninger, E.: Germanengráber von Laa an der Thaya (N.-Ö.) Eisenzeit und Urgeschichte VI. Leipzig 143-155. Germánén, Hunnen und Awaren, 345. Taf. 51-53. 62 Németi István: Descoperiri funerare din sec. V. e. n. linga Carei. Grabfunde des 5. Jhs. u.Z. aus der Umgebung der Stadt Carei. Acta Musei Napocensis IV. 1967. 499-509. 63 Ubl, H. Inventar eines germanischen Kindergrabers. In: Severin zwischen Römerzeit und Völkerwanderung. Linz 1982. 484^185. 64 Istvánovits-Kulcsár 1993. 17. 65 Istvánovits Eszter-Kulcsár Valéria: Pajzsos temetkezések a Dunától keletre eső Barbaricumban. A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXX-XXXII. 1987-1989. 47-97. 256