A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

LOVÁSZ Emese: Hun és germán jellegű leletek Borsod megyében

A leletegyüttesekben majdnem minden esetben megtalálhatók a sokszínű gyöngyök: nyaklánc, illetve ruha-, esetleg tarsolydíszként is. A színes gyöngyökkel ékesített viselet ugyancsak az iráni világ felé mutat. A tiszalöki sír gyöngykészlete talán a legteljesebb: 7 db lapos borostyán, 1 db világoszöld, rovátkolt paszta, 7 db gömb alakú, kis, sárga karneol, 29 db világoszöld üvegpaszta, 1 db kagylóból faragott csüngő, 4 db festett kréta, 1 db világoszöld, gömbölyűre csiszolt smaragd, 3 db zöld üveg, 3 db kék üveg, 1 db barna paszta, 1 db profilírozott kék üveg, 3 db fehér üveg, 3 db lila üveg, 1 db lapos, kék színű, inkrusztációval díszített lapos üveg és 1 db rombusz alakú üveg, foglalat nélkül. Amennyiben az összes gyöngy „megtalálásra került", legalább 60 db helyezkedett el a nyak környékén. A gyöngyök a legváltozatosabb furatmérettel rendelkeznek. Nehéz őket elképzelni nyakláncként, a találók elmondása alapján azonban nem rekonstruálható a ruha díszítése. Újabb „gyöngyhalmazt" jelez a rekonstruált sírrajz a bal combcsont alsó harmadától a lábszár feléig: 9 db kerek kalcedon, 3 db hosszúkás kalcedon, 1 db fehér kréta, 5 db karneol, 1 db profilált kalcedon-achat, 1 db nagyobb, kónikus borostyán és 1 db nagyobb, kónikus üveg. Összesen 21 db gyöngy. Ennek a legalább 30 cm hosszú gyöngyfüzérnek a következők miatt nehéz az értelmezése. Nem lehetett a ruha hasítékának felvarrt dísze, hiszen az aláhajtott lábú ezüstfibula tanúsága szerint az ellenkező irányban hajtódott az öltözék. Nem lehetett gyöngyözött tarsoly díszítése sem, a sírban elfoglalt hely, és a füzér hosszúsága miatt. A hasonló helyzetben előkerült gyöngyfüzér szarmata, gepida és „hunkori" sírokban gyöngyökkel kivarrt textilövként is értelmezték.

66 A tiszalöki sírban a csavartindával díszített ezüstcsatos öv fogta össze a ruhát. A rekonstruált sírrajz az övcsatot jobbra álló pecekkel mutatja. A bal oldalon, térd környékén talált gyöngyhalmaz egy ugyancsak az övről lecsüngő, szélesebb szalag dísze lehetett. A tiszalöki sírban nyugvó nő életkoráról nem tudunk biztosat, bár a csontváz annak idején a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Osztályára került. Nem lenne haszon nélkül való megvizsgálása, hiszen a női viselet szempontjából egyáltalán nem mellékes az életkor. Ennek fontosságára két, Kapolcs belterületén talált női sír hívta fel a figyelmünket. A sírok azonos, Ny-K tájolásban, egymástól 4 méterre kerültek elő, egyikük igen gazdag, a másik szegényes viselettel. Keleti germánnak határozták meg őket, elhantolásukat az 5. század utolsó harmadára téve.

67 Az 1. számú sírban nyugvó, magas termetű, fiatal nő (15-18 év között) kivételes gazdagságú ékszereket viselt: poliéder csüngős, színarany, almandinlapokkal díszített fülbevalópárt; tömör aranyhuzalból készített tűpárt; arany gyöngyöket és aranycsövecskéket a nyakán; ezüstből készült, balta alakú csüngőt; gyöngyöket: 3 db sötétkék, lapított gömb alakú üveggyöngy (hasonlóak a szentistvánihoz), hengeres borostyán, 3 db kisebb üveggyöngy, 1 db hengeres piros paszta, 1 db piros paszta, 1 db sárga paszta, 4 db gerezdéit, aranyozott ezüstgyöngy, 1 db sima ezüstgyöngy, 151 db ép, és 9 db töredékes korallgyöngy, 555 db ép, és 46 db töredékes, kék színű, üvegből készült kásagyöngy. A bordák tájékáról előkerült darabok a gyöngyhímzéses ruha díszei lehettek. Gyöngyök kerültek elő a bal lábfej mellett is: 2 db borostyán, 2 db sötétkék-piros-zöld-sárga virágokkal díszített üveggyöngy és 2 db nyolcszögű, kék üveggyöngy. Aranyozott ezüstcsat fogta össze a ruháját, ezüst karpereceket viselt mindkét karján, mindkét kezén l-l gyű66 Vörös Gabriella: Adatok a szarmata kori női viselethez. ComArchHung, 1981. 121-134.; H. Vaday Andrea-Szőke Béla: Szarmata temető és gepida sír Endrőd-Szujókereszten. ComArchHung, 1983. 79-126. 67 Cs. Dax Margit: Keleti germán női sírok Kapolcson. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 15.1980. 97-107. 257