A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Szirmabesenyőn

45-70 cm: barna, fésűs oldalrész (23. kép 2.); barna és szürke, durva oldaltöredékek; vastárgy, négyszögletes metszetű (23. kép 3.). Az altalaj 70 cm mélyen jelentkezett. Telepjelenségek 7. gödör (lakógödör?), mélysége: 105 cm. Oldalai függőlegesek. A sarokhoz közel eső tűzhely égett, 5 cm vastag agyagtapasztás. Leletek: barna, behúzott peremű táltöredék (23. kép 4.); barna, ujjbenyomásos oldalrész (23. kép 5.); barna és szürke, durva, kihajló perem- és oldaltöredékek. 8. gödör: a) gödörrész fokozatosan mélyül, mélysége: 95-175 cm. Leletek: szürke, behúzott tálperem (23. kép 6.); barna fazék oldalrésze bütyökfogóval (23. kép 7.); barna, bevagdalt perem (23. kép 8.); csupor, barnásszürke, kiegészített, magassága: 12,4 cm, szájátm: 11,6 cm (23. kép 10.); barna és szürke, durva, kihajló perem- és oldalrészek; szürke, korongolt töredékek (23. kép 9.). b) gödörrész, mélysége: 235 cm. Állatcsontváz volt benne és néhány edénytöredék: szürke, behúzott peremű táltöredék függőleges barázdákkal (23. kép 11.); szürke, bevagdalt perem (23. kép 12.); barna, virágcserép alakú tál maradványa (23. kép 13.); barna, durva és szürke, korongolt cserepek. A leletmentés előtt, homokkitermelés során előkerült gödörhöz tartoztak a következő leletek: barnásszürke, vastag, korongolt edény töredéke (23. kép 14.); barna, korongolt oldalrész, besimított hullámvonallal (23. kép 15.); barna, vastag, korongolt töredék fogazott bordával (23. kép 16.). Szórvány a homokbánya területéről: barna és sötétszürke edénytöredékek bütyökkel (23. kép 18-19.); szürke, fényezett, nagy edény oldalrésze, besimított vonal alatt benyomott „tojás"-sorral (23. kép 17.); szürke, behúzott tálperemek; barna, durva, kihajló perem; szürke, korongolt töredékek; késő avarkori cserepek. A LELETEK ÉRTÉKELÉSE Kerámia A kerámiaanyag egy része pannóniai eredetű, amely kereskedelem útján került ide. Ilyenek elsősorban a homokbánya I. területén előkerült terra sigillata töredékek, amelyek közül a keltezhető darabokat az 1. sz. ház fölötti feltöltésben 75-100 cm, a VI. szelvényben 20-45 cm mélyen, valamint a III. szelvény b) gödörrészében 100 cm mélységben találtuk. Valamennyi a III. sz. első harmadából való.

8 Hasonlóan keltezhető az Észak-Magyarországon előkerült terra sigillaták többsége.

9 Festett edény töredéke a II. szelvény 1. gödrében előkerült, 10. kép 13. sz. cserép, fogas díszű a XI. szelvény 130-150 cm mély rétegéből származó, 12. kép 18. sz. töredék, és festett-fogas díszű a VIII. szelvény 1-2. sz., valamint a X. szelvény 2./c) gödrében talált, 17. kép 14., 18., és 20. kép 10. sz. edényrész. A fogas díszítést Pannóniában az I—III. sz.-ban alkalmazták.

10 Van egy mázas peremtöredék is, valószínűleg dörzsölőtálból, amely a X. szelvényben, 60-85 cm mélységben került elő: 19. kép 2. A mázas pannóniai kerámia a szlovákiai lelőhelyeken egyaránt előfordul a korai és a késői római korban, a mázas dörzsölőtálak leginkább a III-TV. sz.-ban.

11 Egy horpasztott edény töredéke (9. kép 10.) a 2. ház feltöltéséből származik. A horpasztott kerámia igen elterjedt volt a római korban, a szlovákiai darabok zömét a II-IV sz.-ra keltezik.

12 Korsóhoz tartoznak a 17. kép 7, 23., 18. kép 7., 21. kép 16. sz. leletek, amelyek 25-130 cm mélység között jelentkeztek. Tálak maradványai: 6. kép 13., 7. kép 11-13., 8. kép 4, 22., 9. kép 11, 13., 10. kép 5, 19-20., 12. kép 6., 13. kép 15., 14. kép 12-13., 15. kép 15., 16. kép 11, 13., 17. kép 19, 30., 19. kép 11, 19., 20. kép 4., 21. kép 6., 22. 8 Lásd a 3-5 jegyzetet. 9 Gabler, D. AÉ 95 (1968) 214., 217., 224-226., 230-231.; K. Végh K., HÓMÉ 13-14 (1975) 84., AÉ 112 (1985) 97. és HÓMÉ 27 (1989) 480-481. 10 Bónis E., DissPann ser. II. 20 (1942) 13. 11 Krekovic, E. SA 29 (1981) 374-375. 12 Bónis É., DissPann ser. II. 20 (1942) 17.; Krekovic, E., SA 29 (1981) 367., 21. kép, 375. 211