A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

K.VÉGH Katalin: Császárkori telep Szirmabesenyőn

kép 3, 25. E kerámialeletek a telep mindegyik rétegében, valamint a két ház és több gödör feltöltésében előfordultak, többségük azonban 100 cm mélységig került elő. A hasonló szlovákiai anyagot a II—III. sz.-ra keltezik.

13 A provinciából származó kerámia tehát a telep szinte minden rétegében előfordult, nagyobbrészt azonban a felsőbb rétegekben. Ez megerősíti az eddig kialakult álláspontot, amely szerint a pannóniai import a mai észak-magyarországi és szlovákiai területek felé a markomann háborúk után, a II. sz. második felében fokozódott. Helyi kerámiának a kelta és a dák jellegű anyagot tartjuk. A kelta jellegűek zömét a grafitos fazéktöredékek alkotják: 6. kép 1-2., 7. kép 9, 18., 8. kép 17., 9. kép 14. (orsókarika), 14. kép 11., 16. kép 1., 20. kép 11, 22., 21. kép 14., 22. kép 19. Tálak és néhány csésze maradványaival is találkozunk: 6. kép 14., 7. kép 5, 19., 8. kép 7, 20., 11. kép 10., 15. kép 6., 20. kép 3., 23. kép 9. A leletekből mindössze három volt a felső rétegekben, többségük 100 cm-nél mélyebben, főleg házak és gödrök anyagában. Ez a jelenség a többi észak-magyarországi,

14 a Szlovákia

15 és a dél-lengyelországi

16 telephez hasonlóan a kelta kerámiaművesség hagyományainak továbbélését bizonyítja a korai római korban, sőt még a késő római kor kezdeti időszakában is. Dák jellegűek a benyomkodott, bevagdalt szalagdíszes, a bütyökkel, ujjbenyomásokkal díszített, behúzott peremű fazéktöredékek (6. kép 4, 8., 7. kép 10, 17., 8. kép 10, 12, 15-16., 9. kép 2., 12. kép 2., 15. kép 1., 16. kép 7., 21. kép 7, 13., 22. kép 9-10, 22., 23. kép 7, 18-19.), a virágcserép alakú tálak maradványai (7. kép 2., 10. kép 6, 11., 13. kép 10., 17. kép 12., 23. kép 13.) és a patkó formájú plasztikus dísszel ellátott töredék (7. kép 3.). E leletekből csak kettő darabot találtunk a felső rétegekben, zömük 100 cm-nél mélyebben, házak és gödrök anyagában került elő. Ez jelzi a dák agyagművesség elemeinek továbbélését, amelyet más észak-magyarországi,

17 továbbá szlovákiai

18 telepek esetében is megfigyelhetünk. A kerámia nagyobbik részét a nem helyi gyökerű anyag alkotja. Ennek egyik csoportját a durva, kézzel formált, házi kerámia képezi, fazekak, csuprok, tálak, különböző díszítésekkel: körömbenyomások (6. kép 10., 7. kép 14., 8. kép 19., 9. kép 7., 11. kép 13., 18. kép 1., 20. kép 15., 21. kép 4., 22. kép 1, 13.), ék alakú bonyomások (10. kép 16., 18. kép 16., 22. kép 14.), kerek ujjbenyomások (9. kép 6., 10. kép 18., 13. kép 11., 17. kép 2., 20. kép 9., 21. kép 5., 23. kép 5.), függőleges ujjbesimítások (9. kép 15., 18. kép 29.), patkó alakú bemélyítések (16. kép 6., 18. kép 13.), ovális bemélyítések (17. kép 13, 27.), beszurkált díszítések (6. kép 9., 10. kép 17., 12. kép 13., 17. kép 21., 20. kép 7., 21. kép 2, 12., 22. kép 20.), pecsételt (11. kép 9, 19.), bekarcolt illetve bevágott halszálka- vagy fenyőágminta (10. kép 12., 13. kép 17., 18. kép 18., 21. kép 3, 18.), bekarcolt, egymást keresztező vonalak és rácsminta (6. kép 7., 7. kép 16., 8. kép 6, 13., 9. kép 1, 4., 10. kép 2-3., 11. kép 8., 18. kép 23., 20. kép 19-20., 22. kép 27.), egyéb bekarcolt minta (16. kép 3., 18. kép 10., 21. kép 17.), seprűs-fésűs díszítés (6. kép 6., 8. kép 3., 12. kép 10., 14. kép 16., 18. kép 5., 20. kép 2., 22. kép 28., 23. kép 2.), bekar13 Krekovic, E. SA 29 (1981) 375. 14 K. Végh K., HÓMÉ 13-14 (1975) 83-84., 92. korábbi irodalommal, HÓMÉ 27 (1989) 488. és AÉ 112(1985) 103. 15 Lamiavá-Schmiedlová, M. SA 17 (1969) 462.; Kölnik, T. SA 19 (1971) 555. 16 Godlowski, K. Das Gráberfeld in Kryspinów bei Kraków und siene Bedeutung für den Übergang zwischen der La Téne und der römischen Kaiserzeit in Kleinpolen. In: Symposium Ausklang der Laténe-Zivilisation und Anfánge der germanischen Besiedlung im mittleren Donaugebiet. (Bratislava 1977) 59. 17 K. Végh K., HÓMÉ 13-14 (1975) 84.; HÓMÉ 27 (1989) 488. és AÉ 112 (1985) 103. 18 Lamiová-Schmiedlová, M. Thraco-Dacica 3 (1982) 31., 34., korábbi irodalommal; Piéta, K. Die Puchov-Kultur. (Nitra 1982) 101-105., 210-211. és Thraco-Dacica 3 (1982) 38-45. 212