A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOÓS Judit: Újabb adatok a kora bornzkori Makó-kultúra elterjedéséhez és időrendjéhez Északkelet-Magyarországon

ÚJABB ADATOK A KORA BRONZKORI MAKÓ-KULTÚRA ELTERJEDÉSÉHEZ ÉS IDŐRENDJÉHEZ ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁGON KOÓS JUDIT A magyarországi kora és középső bronzkor kutatása mindmáig két alapvető monografikus feldolgozásra támaszkodik: Kalicz Nándor, „Die Frühbronzezeit in Nordostungarn" 1968, és Bóna István, „Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen" 1975. A két publikáció megjelenését követő, megyénkben folyó kutatások csak egy-egy adattal járultak hozzá e két korszakról kialakított kép finomításához. Borsod-Abaúj-Zemplén megye két nagy földrajzi egység, a Bükk-Zemplénihegységek és az Alföld-Tisza találkozásánál fekszik. Jóllehet e tényezők alapvetően befolyásolták a települési rendszer kialakulását a kora és középső bronzkorban, az erőteljesen változó domborzati viszonyok mégsem jelentették akadályát a hegyvidéki településrendszer létrejöttének. Mindezeket bizonyító adataink ásatásokból és terepbejárásokból származnak. Talán az egyetlen kivétel ez alól Borsod megyében a legkorábbi kora bronzkori egység, a Makó-kultúra. Legújabb ismereteink szerint elterjedésével - egyelőre - csak a megye déli részén, az Alföld ÉK-i peremén számolhatunk.

1 E tényt a kutatás esetlegességével is magyarázhatjuk, mivel a 80-as éveket megelőzően nemhogy a hegyvidéki településekre, de egyáltalán a Makó-kultúra északkelet-magyarországi előfordulására vonatkozóan sem voltak ismereteink. Ugyanakkor a Börzsöny hegységben, Salgótarján mellett már a 60-as években magaslati település nyomaira bukkantak.

2 A Makó-kultúra kutatásában Patay Pálnak Tiszalúc-Sarkadon, a megye déli részén a 70-es években folytatott ásatásai jelentettek fordulatot, melynek során több kultúra objektumai mellett a Makókultúra településnyomainak feltárására is sor került. Patay ásatásaival egy időben Németi János Északnyugat-Romániában bukkant a kultúra urnasírjaira,

3 melynek ismeretében a Makó-kultúra keleti határát már a Szamos vidékénél húzhatjuk meg.

4 Tiszalúc-Sarkad nem csupán a kultúra elterjedési területének jelentős keletre tolódása, hanem amiatt is kiemelkedő jelentőségű lelőhely, hogy Magyarországon először Tiszalúc község határában sikerült tisztázni a Makó- és Nyírség-kultúrák egymáshoz való viszonyát.

5 Ugyanis Tiszalúc-Sarkad mindössze másfél km távolságra fekszik TiszalúcDankadombtól, ahol a Nyírség-kultúra településnyomai kerültek napvilágra.

6 Mindkét lelőhelyen tisztán, keveredés nélkül fordultak elő a Makó és Nyírség leletei, melynek eredményeként a kutatás a két kultúra korábban megállapított egyidejűsége helyett az 1 Kalicz N., 1984a, 94. 2 Kalicz N., 1968, 79.; KorekJ., 1968, 57-58.; Kalicz N., 1984a, 94. 3 Németi /., 1979, 527.; Román P.- Németi /., 1989, 245. 4 Németi /., 1995, 34.; Németi I.-Roman P., 1995, 25. 5 Kalicz N., 1981. 6 Kalicz N., 1968,72-13. 103