A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 37. (1999)

KOÓS Judit: Újabb adatok a kora bornzkori Makó-kultúra elterjedéséhez és időrendjéhez Északkelet-Magyarországon

egymást követést látta bizonyítottnak.

7 Ugyanezek a jelenségek ismétlődtek meg a Tiszától keletre, a Polgár melletti ásatáson: a Makó- és Nyírség-kultúrák emlékanyaga keveredés nélkül, egymás közelében került feltárásra.

8 A legkeletibb bizonyítékokkal Németi északnyugat-romániai ásatásai szolgáltak, ahol az ásatónak ugyancsak sikerült a Makó-Nyírség-kapcsolatra, a kultúrák egymásutániságára rámutatnia.

9 Eszerint tehát három fontos területet is ismerünk, ahol a kora bronzkori kultúrák relatívkronológiai helyzetét ásatásokkal sikerült tisztázni: Magyarországon Tiszalúc és Polgár, Északnyugat-Romániában pedig Piscolt (Piskolt), Berea (Bére), Sanisláu (Szaniszló). Az utóbbi évek nagy felületekre kiterjedő feltárásai új lendületet adtak a kora bronzkor kutatásának. A kutatástörténet szempontjából alapvetően fontos dátum 1981, amikor Kalicz Nándor Patay Pál fent említett tiszalúci ásatása alapján megállapította, hogy a Makó-kultúra Északkelet-Magyarországon is elterjedt, s hogy ott is a kora bronzkor első fázisát képviseli.

10 A Nyírség-kultúra, mely követi a Makó-kultúrát, a kora bronzkor 2. fázisának reprezentánsa." Erre vonatkozó direkt bizonyíték a horizontális stratigráfia, míg indirekt bizonyítékul a Szolnok mellett feltárt, legkorábbi nagyrévi sírból származó, jellegzetes díszü nyírségi importedény szolgál.

12 Ez a síregyüttes és a Szolnokon napvilágra került többi sír is kétséget kizáróan a Harangedény-Csepelcsoporttal párhuzamosítható, mely utóbbi ugyancsak a kora bronzkor 2. fázisára datálható.

13 Bronzkor kutatásunk számára komoly problémát jelent a Makó- és Nyírség-, valamint a szomszédos kultúrák pontos elterjedési területének megállapítása Észak- és Északkelet-Magyarországon. A Dunántúl nagy régészeti egysége, azaz a korai fázisában a Makó-kultúrával egyidejű Somogyvár-Vinkovci kultúra és a Makó emlékanyagában olyan közös komponensü, ám ismeretlen eredetű vonást fedezhetünk fel, mely mindkét kultúra emlékanyagát több hasonló ismertetőjeggyel gazdagította.

14 Ezért is ütközik nehézségekbe évtizedek, tehát már a kutatás kezdete óta a Somogyvár-Vinkovci és a Makó-kultúrák elterjedési területének meghatározása nyugati területeinken.

15 A helyzet az ország keleti felén sem volt kedvezőbb.

16 Kezdetben, a 60-as évek elején úgy tűnt, hogy a Makó- és a Nyírség-kultúrák elterjedése kiegészíti egymást, és így alakult ki az egyidejűségükre vonatkozó nézet.

17 De amint azt a fentiekben már említettük, a kutatás mai állása alapján a Nyírség-kultúra elterjedésével egészen az Ér-völgyéig számolhatunk Szatmárban (Satu Maré), mely területek egyúttal a Makó-kultúra elterjedési területének egy részét is fedik. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy ezeken a helyeken a két kultúra emlékanyaga sajátos, jellegzetes vonásait megőrizve, keveredés nélkül lép fel. Már csak ezért is kizárható egyidejűségük.

18 1 Kalicz N., 1981. 8 Sz. Máthé M.-Csányi M.-Tárnoki J.-Dani J.-Hajdú Zs.-RaczJcy P., 1997, 59-60. 9 Németi /., 1979,534; Román P.-Németi /., 1986, 212-218.; Román P.-Németi /., 1989, 245. 10 Kalicz N., 1981, 68, 72-73. 11 Kalicz N., 1981, 128-129. 12 BónaL, 1963, 12, 5. t. 4,4a. 13 Kalicz N., 1981, 129.; Kalicz N., 1984b, 115.; Kalicz N.-Schreiber 1994, 42. 14 Bandi G., 1984, 127-128.; Kalicz N., 1984a, 102-103. 15 Bóna /., 1965, 39-47. ; Bandi G., 1975-76, 81-91.; Bandi G., 1981, 21-27.; Ecsedy /., 1978, 102111.; Kalicz N., 1982, 128.; Kalicz N., 1984a, 94.; Kalicz-Schreiber 1991, 9. 16 Kalicz N., 1984a, 99. 17 Kalicz N., 1960, 1968. 18 Kalicz N., 1984b, 115. 104